Authors: Ákos Holányi, Boglárka Koller

In: JCMS: Journal of Common Market Studies.

DOI: https://doi.org/10.1111/jcms.70143.

Abstract

A growing number of subregional groups influence European Union policy-making as platforms of information exchange, expertise pooling or compromise-building. Yet, our understanding of how they function as policy-making actors remains limited. This article seeks to alleviate this knowledge gap by developing the concept of subregional actorness and proposing an empirical typology based on political will and policy convergence. It uses examples from the Visegrad Group’s activities in the fields of enlargement, foreign affairs and migration to show how subregional co-operation looks like in each of the four proposed modes of actorness. The analysis suggests that the quality of top politicians’ personal relationships with each other and the presence of political differences of strategic importance are the most influential factors shaping subregional actorness, but the impact of policy crises and the history of close co-operation in a given policy field are also important.

A Holányi, Á., Koller, B.: Four Modes of Subregional Actorness in the EU: The Case of the V4 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Vít Hloušek, Krisztina Arató and Boglárka Koller

In: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties, European Politics and Society,

DOI: 10.1080/23745118.2026.2717313

Abstract

This article analyses foreign policy narratives articulated by political parties in Central Europe, focusing on Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia across two electoral cycles surrounding Russia’s 2022 invasion of Ukraine. The study demonstrates the predominance of liberal–internationalist and sovereigntist–isolationist narratives. The analysis confirms that the economic left–right divide is a weak predictor of foreign policy orientations, whereas the GAL–TAN cleavage and the presence of populism – particularly radical-right populism – are more consequential. Overall, the research underscores the interdependence of domestic politics and foreign policy, while highlighting persistent diversity in Central European party narratives.

A Hloušek, V., Arató, K., Koller, B.: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Petr Procházka, Eva Křenková, Gábor Túry

In: Logistics Research, Vol. ahead-of-print No. ahead-of-print

DOI: https://doi.org/10.1108/LORE-06-2025-0082

Abstract

This paper examines how automotive manufacturers in Hungary and Czechia have implemented resilience and sustainability measures within new product development (NPD). Building on the resource dependence theory (RDT), it uses data from eleven in-depth interviews triangulated with suppliers’ codes of conduct and non-financial reports. Resilience considerations and dependencies, as expected by RDT, shape the NPD decisions and sustainability is embedded, especially when prompted by customers or company needs for higher efficiency.

The research is limited by the selection of large companies as well as by the sample size, while the case study approach enables us to dive into the strategies. The research pointed to the importance of strategic procurement and the role of original equipment manufacturer (OEMs) and multinationals’ management in the operational process. We contribute to extant literature by linking supply chain resilience and sustainability with NPD in an asymmetric and dependency-driven process.

A Procházka, P., Křenková E., Túry, G.: Integrating resilience and sustainability in new product development by Central European automotive firms: is there synergy or two independent concepts? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Author: Andrea Éltető

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 284 (2026) September 2026

Abstract

Since 2019, the European Union’s industrial policy has been guided by the European Green Deal, which aims to achieve climate neutrality. However, the green and digital transitions have sharply intensified the EU’s dependence on critical raw materials and technologies from third countries, most notably China. The EU is attempting to resolve this tension by enhancing strategic autonomy, encouraging domestic mining, supporting urban mining and the circular economy, and building a European battery manufacturing capacity. This study argues that reconciling environmental sustainability, competitiveness and strategic autonomy represents a theoretical ‘wicked problem’ (Rittel & Webber, 1973). The paper examines current EU industrial instruments, the intense local and environmental conflicts surrounding European mining projects, the structural limits of recycling, and the struggles of the European battery industry. The paper highlights that an industrial strategy relying purely on technological substitution whilst ignoring absolute demand reduction deepens existing socio-ecological trade-offs, concluding that managing this wicked problem requires flexible, adaptive, and truly collaborative governance frameworks.

A Éltető, A.: Green, competitive or autonomous? The contradictions in the EU’s industrial policy bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Czina Veronika

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Working Paper Nr. 238. (2026. augusztus)

Absztrakt

What makes a rotating Presidency of the Council of the EU successful? Existing studies have broadly argued that there are objective criteria based on which the performance of the Council Presidency can be evaluated e.g. being an honest-broker, agenda-setter, successful mediator etc. While doing so, they have problematically assumed that all Member States aim to achieve this goal when taking the helm at the EU and they disregarded the fact that renegade, EU-critical Member States might have other goals to achieve during the Presidency period. In this paper, I critically engage with the literature evaluating Presidencies’ success through the case study of Hungary’s Council Presidency of 2024. This is an interesting example because Hungary has been at odds with the EU in many ways in the past two decades, and even more so more recently, therefore, the Hungarian Presidency was a highly contested event, to an extent that some EU institutions even wanted to cancel or boycott some parts of it. Despite the controversy, Hungary held the position of the chair for six months, and it did not fail, especially not from the perspective of its own strategic priorities. Overall, Hungary’s case demonstrates that we need to rethink how we evaluate the rotating Presidency and how we define success. This paper argues that there is a difference between what counts as successful from the perspective of the EU and that of the presiding Member State. Moreover, if a Member State wants to and can exert national preferences during its mandate, then the Presidency can be considered successful, at least from the national perspective.

A Czina, V.: When The Renegade Takes The Wheel: Lessons Learned From Hungary’s 2024 Council Presidency bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Sass Magdolna, Mbali Ayanda Sithole

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 157. (2026. július)

Absztrakt

A feltörekvő gazdaságokból származó külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) földrajzi mintázata egyre diverzifikáltabbá válik, ugyanakkor az afrikai multinacionális vállalatok közép- és kelet-európai jelenléte továbbra is alulkutatott terület. Ezen belül a dél-afrikai FDI magyarországi esete különösen figyelemre méltó, tekintettel a két ország közötti korlátozott történelmi és gazdasági kapcsolatokra, valamint a jelentős gazdasági strukturális különbségekre. A tanulmány a dél-afrikai FDI mozgatórugóit, szerkezetét és fejlesztési hatásait vizsgálja Magyarországon, azzal a céllal, hogy megmagyarázza, miért és milyen formában jelennek meg egy távoli feltörekvő gazdaság vállalatai egy közepesen fejlett EU-tagállamban. Az elemzés vegyes módszertani megközelítést alkalmaz, használva a makroszintű FDI-statisztikákat, a külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatokat, a vállalati szintű adatbázis-elemzést, valamint öt, vállalati és szakértői interjút.

Az eredmények azt mutatják, hogy a dél-afrikai FDI Magyarországon alacsony volumenű, volatilis és szerkezetileg heterogén. A befektetések döntően pénzügyi jellegű (financializált) ingatlan- és szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódnak, és jellemzően szélesebb közép- és kelet-európai portfólióstratégiákba ágyazódnak, miközben a feldolgozóipari jelenlét alacsony marad. A rendelkezésre álló adatok a dél-afrikai vállalatok korlátozott szerepére utalnak mind a foglalkoztatás, mind a hozzáadott érték tekintetében.

Az eredmények arra utalnak, hogy a dél-afrikai FDI-t Magyarországon elsősorban származási országbeli „push” tényezők – így az intézményi instabilitás, a makrogazdasági kockázatok és a korrupciós környezet – alakítják, nem pedig erős fogadó országbeli vonzerők. A nemzetköziesítés ebben az esetben inkább intézményi arbitrázs és kockázatdiverzifikáció formájában jelenik meg, semmint hagyományos, piac- vagy hatékonyságkereső terjeszkedésként. A tanulmány hozzájárul a feltörekvő piaci multinacionális vállalatokról szóló szakirodalomhoz azzal, hogy rámutat: az FDI fejlesztési hatásai döntően a beruházások minőségétől, szerkezeti jellemzőitől és stratégiai motivációitól függenek. A pénzügyi jellegű (financializált), portfólióvezérelt befektetések jellemzően korlátozott helyi beágyazottsággal és mérsékelt tovagyűrűző hatásokkal járnak.

A Sass, M., Sithole, M. A.: A dél-afrikai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: intézményi arbitrázs, push tényezők és korlátozott helyi hatás bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás Tibor

In: Politikatudományi Szemle, 35(2), 34–62.

DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2026.2.34

Absztrakt

Jelen tanulmány a gazdasági euroszkepticizmus magyarországi térnyerését és annak a közvéleményre gyakorolt hatásait vizsgálja. A magyarországi euroszkepticizmussal kapcsolatos szakirodalom ugyan kiterjedt, a gazdasági dimenzió azonban mindmáig alulreprezentált; a tanulmány ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. A gazdasági euroszkeptikus narratíva a 2010-es évektől 2025-ig egészen odáig eszkalálódott, hogy a kormányzati kommunikáció az Európai Uniót jelölte meg a hazai gazdasági problémák fő bűnbakjaként, kétségbe vonva az EU-tagság gazdasági előnyeit és Magyarország nettó kedvezményezetti státuszát. Noha a gazdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy Magyarország jelentős haszonélvezője az EU-tagságnak, a politikai narratíva mégis számottevő attitűdváltozást eredményezett a magyar társadalomban. A tanulmány négy hullámban felvett közvélemény-kutatási adatok segítségével igazolja, hogy 2021 és 2025 között megduplázódott azok aránya, akik szerint az EU-tagság gazdaságilag nem előnyös Magyarország számára, és 29 százalékról 40 százalékra nőtt azoké, akik az országot „nettó befizetőnek” tartják. A változás kiemelkedően erős a Fidesz-szavazók körében, ahol a gazdasági euroszkepticizmus mára többségi állásponttá vált. A regressziós elemzés megerősíti, hogy a pártpreferencia a gazdasági euroszkepticizmus legerősebb meghatározó tényezője. A tanulmány eredményei rávilágítanak, hogy az EU-tagság ugyan kétségkívül jelentős gazdasági haszonnal jár, az elitvezérelt euroszkeptikus narratíva képes érdemben formálni a közvéleményt, ami hosszú távon komoly veszélyt jelenthet az európai integráció magyarországi támogatottságára.

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T. T.: „Brüsszel a hibás”. A gazdasági euroszkepticizmus térnyerése és társadalmi hatásai Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Hajnal Zsófia

ELTE KRTK Világgazdasági Intézet, Kihívások, Nr. 239. (2026)

A Hajnal, Zs.: Ellenálló- és alkalmazkodóképesség Németországban bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Society and Economy in Central and Eastern Europe, 48(2), 64-91.

DOI: https://doi.org/10.14267/1588970X.2026.015

Abstract

The article analyses non-state actor (NSA) agency at the intersection of autocratisation and new industrial policies. We focus on Hungary, an EU Member State that aims to become a leading global player in the electric vehicle sector, particularly in EV battery production. Besides the already functioning South Korean plants, numerous Chinese firms have been attracted to the country by extremely generous state support to build giga-factories. However, battery-related plants face opposition from the local population. Under the Hungarian autocratic regime, the space for NSA agency is increasingly shrinking, yet our focus is narrowed to analysing non-governmental organisations. We ask whether organised civil society can exercise political or domain-specific agency in an autocratising regime. Bottom-up initiatives against the battery factories mushroomed in all the affected Hungarian localities, which increasingly cooperated with each other, and even set up an umbrella organisation at the national level. Some important achievements are documented. To illustrate the causes of the limited non-state actor activism and nevertheless account for how impactful changes have occurred, the article analyses the experiences of two local associations: GÖD-ÉRT (the For Göd Association) and MIAKÖ (the Mothers of Mikepércs for the Environment Association). At the time of study, both have been forced to operate in an increasingly repressive setting.

A Ricz, J., Éltető, A.: The non-state actor contestation of battery factory investments in Hungary: the activism of GÖD-ÉRT and MIAKÖ bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Journal of Economic Policy Reform, 1–29. (2026).

DOI: https://doi.org/10.1080/17487870.2026.2680291

Abstract

New industrial policy has (re-)gained legitimacy in scholarly debates recently, as a means to boost and direct development. This article argues that autocratic leaders may exploit this policy to strengthen their domestic and international power position. By combining international and comparative political economy perspectives, we analyse the main logic, instruments, and limits of the Hungarian government’s new industrial policy to promote the electric vehicle battery sector. The case study illustrates how the Orbán regime manipulated the institutional and regulatory setting and applied selective (non-)enforcement of regulations – theorised as autocratic forbearance – to create locational advantages for Asian battery firms.

A Ricz, J., Éltető, A.: Rules for sale: autocratic forbearance, as a new industrial policy tool to promote the Hungarian battery hub bejegyzés először VGI-én jelent meg.