Szerzők: Weiner Csaba, Szabo John, Deák András

ELTE KRTK Világgazdasági Intézet, Kihívások, Nr. 240. (2026)

A Weiner, Cs., Szabo, J., Deák, A.: Gáz nélkül, orosz gázzal vagy orosz gáz nélkül? Így döntöttek a régió uniós tagállamai bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Szabo John, Weiner Csaba, Deák András

In: Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 19(2), 79–116.

Absztrakt

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójára reagálva az Európai Bizottság az energiaátmenet felgyorsítását és az orosz földgáz kivezetését kezdeményezte, ami eltérő válaszokat váltott ki az orosz importnak történelmileg kitett közép- és kelet- európai uniós tagállamokban. A tanulmány az új intézményi elmélet keretein belül – a biztonságiasítás fogalmát is felhasználva – hat régiós tagállam és összehasonlításként Ausztria eredeti és felülvizsgált nemzeti energia- és klímaterveinek segítségével tárja fel az alkalmazkodás dinamikáját. Az empirikus adatok alapján a cikk hármas tipológiát állít fel. A „gyorsító” államok biztonsági fenyegetésre adott válasza – klímapolitikai törekvéseik felgyorsítása – egybeesik a Bizottság azon céljával, hogy az orosz földgáz kiváltása elsősorban célirányos és intenzív zöld átállás révén valósuljon meg; ennek végrehajtása intézményi rétegződéshez vagy átalakuláshoz vezet. Az „elfordulók” ugyan elismerik a biztonsági fenyegetést, de azt földrajzi diverzifikáció révén, alternatív beszállítókhoz fordulva, a földgázt átmeneti megoldásként megtartva kezelik, ami intézményi átalakulásként értelmezhető. A „megingathatatlanok” viszont az orosz importot nem tekintik biztonsági kérdésnek, vagy ha mégis, akkor a meglévő ellátási keretek között is kezelhetőnek vélik, és ezért a status quo fenntartására törekednek, ami intézményi sodródást eredményez. A tanulmány arra is rámutat, hogy a Bizottság szerepe és intézményi mozgástere fokozatos rétegződés és átalakulás útján erősödött meg, ami 2022. február után lehetővé tette számára, hogy számonkérje a tagállamok energiabiztonsági döntéseinek módját.

A Szabo, J., Weiner, Cs., Deák, A.: Kié az energia, kié a biztonság? Uniós politikák és tagállami alkalmazkodás Közép- és Kelet-Európában a 2022-es ellátási válság után bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

Az utóbbi hetekben, a fakitermelési moratórium lejárta után még napirenden van a magyar védett erdőkből kivágott fák kérdése. A kirándulók farönkökkel megrakott teherautókkal, vagy fanyűvő gépekkel (harvester), végvágások nyomaival találkoznak, a közösségi médiában szaporodnak az elkeseredett posztok. Ugyanitt az erdészetek is próbálnak érvelni az „erdőgazdálkodás” mellett, mondván, hogy kell a tűzifa és a bútor. Jól hangzik, hogy Magyarországon 2 millió hektár „erdő” van, ez azonban jelentős részben ültetett faállomány.  Olyan erdőt, ahol számottevően 140 évesnél idősebb fák vannak, csupán összesen 15 000 hektárnyi erdőrészletben találunk, ami a teljes erdőterület 1%-át sem éri el. De valódi öregerdő csak országosan mintegy 20-25 van, egyenként néhány tízhektárnyi helyen…

A Éltető, A.: Olcsó rönkök, eladott és elégetett értékeink bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Fleischer Tamás

A Fleischer, T.: A lekonyuló trendvonal csapdája bejegyzés először VGI-én jelent meg.

In: Academia Environmental Sciences and Sustainability, 3(4)

DOI: 10.20935/AcadEnvSci8579

Abstract

A Dobos, E.: Sustainable fashion trade-offs: material innovation, circularity, and systemic change bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Tamás Tibor Csontos, Andrea Éltető, Ernő Molnár, Magdolna Sass

In: Series Perspective, Friedrich-Ebert-Stiftung Büro, Budapest

Abstract

This study examines how the co-location of German automotive manufacturers and Asian battery producers is reshaping Hungary’s position in European electric vehicle value chains. Drawing on industry data, stakeholder interviews and case studies, it shows that Hungary has attracted major investments while retaining strong external technological dependence and limited domestic value capture. The authors identify “strategic overshooting”: capacity expansion outpacing infrastructural, environmental and institutional capacities. They argue for a shift from investment volume towards stronger domestic supplier capabilities, innovation, improved labour and environmental standards, and better coordinated Hungarian and European industrial policies.

A Csontos, T. T., Éltető, A., Molnár, E., Sass, M.: EV cluster Hungary? Co-location and co-evolution of German OEMs and Asian EV investors and the transformation of Hungary’s and Europe’s automotive value chains bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Ákos Holányi, Boglárka Koller

In: JCMS: Journal of Common Market Studies.

DOI: https://doi.org/10.1111/jcms.70143.

Abstract

A growing number of subregional groups influence European Union policy-making as platforms of information exchange, expertise pooling or compromise-building. Yet, our understanding of how they function as policy-making actors remains limited. This article seeks to alleviate this knowledge gap by developing the concept of subregional actorness and proposing an empirical typology based on political will and policy convergence. It uses examples from the Visegrad Group’s activities in the fields of enlargement, foreign affairs and migration to show how subregional co-operation looks like in each of the four proposed modes of actorness. The analysis suggests that the quality of top politicians’ personal relationships with each other and the presence of political differences of strategic importance are the most influential factors shaping subregional actorness, but the impact of policy crises and the history of close co-operation in a given policy field are also important.

A Holányi, Á., Koller, B.: Four Modes of Subregional Actorness in the EU: The Case of the V4 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Vít Hloušek, Krisztina Arató and Boglárka Koller

In: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties, European Politics and Society,

DOI: 10.1080/23745118.2026.2717313

Abstract

This article analyses foreign policy narratives articulated by political parties in Central Europe, focusing on Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia across two electoral cycles surrounding Russia’s 2022 invasion of Ukraine. The study demonstrates the predominance of liberal–internationalist and sovereigntist–isolationist narratives. The analysis confirms that the economic left–right divide is a weak predictor of foreign policy orientations, whereas the GAL–TAN cleavage and the presence of populism – particularly radical-right populism – are more consequential. Overall, the research underscores the interdependence of domestic politics and foreign policy, while highlighting persistent diversity in Central European party narratives.

A Hloušek, V., Arató, K., Koller, B.: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Petr Procházka, Eva Křenková, Gábor Túry

In: Logistics Research, Vol. ahead-of-print No. ahead-of-print

DOI: https://doi.org/10.1108/LORE-06-2025-0082

Abstract

This paper examines how automotive manufacturers in Hungary and Czechia have implemented resilience and sustainability measures within new product development (NPD). Building on the resource dependence theory (RDT), it uses data from eleven in-depth interviews triangulated with suppliers’ codes of conduct and non-financial reports. Resilience considerations and dependencies, as expected by RDT, shape the NPD decisions and sustainability is embedded, especially when prompted by customers or company needs for higher efficiency.

The research is limited by the selection of large companies as well as by the sample size, while the case study approach enables us to dive into the strategies. The research pointed to the importance of strategic procurement and the role of original equipment manufacturer (OEMs) and multinationals’ management in the operational process. We contribute to extant literature by linking supply chain resilience and sustainability with NPD in an asymmetric and dependency-driven process.

A Procházka, P., Křenková E., Túry, G.: Integrating resilience and sustainability in new product development by Central European automotive firms: is there synergy or two independent concepts? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Author: Andrea Éltető

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 284 (2026) September 2026

Abstract

Since 2019, the European Union’s industrial policy has been guided by the European Green Deal, which aims to achieve climate neutrality. However, the green and digital transitions have sharply intensified the EU’s dependence on critical raw materials and technologies from third countries, most notably China. The EU is attempting to resolve this tension by enhancing strategic autonomy, encouraging domestic mining, supporting urban mining and the circular economy, and building a European battery manufacturing capacity. This study argues that reconciling environmental sustainability, competitiveness and strategic autonomy represents a theoretical ‘wicked problem’ (Rittel & Webber, 1973). The paper examines current EU industrial instruments, the intense local and environmental conflicts surrounding European mining projects, the structural limits of recycling, and the struggles of the European battery industry. The paper highlights that an industrial strategy relying purely on technological substitution whilst ignoring absolute demand reduction deepens existing socio-ecological trade-offs, concluding that managing this wicked problem requires flexible, adaptive, and truly collaborative governance frameworks.

A Éltető, A.: Green, competitive or autonomous? The contradictions in the EU’s industrial policy bejegyzés először VGI-én jelent meg.