Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás Tibor

In: Politikatudományi Szemle, 35(2), 34–62.

DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2026.2.34

Absztrakt

Jelen tanulmány a gazdasági euroszkepticizmus magyarországi térnyerését és annak a közvéleményre gyakorolt hatásait vizsgálja. A magyarországi euroszkepticizmussal kapcsolatos szakirodalom ugyan kiterjedt, a gazdasági dimenzió azonban mindmáig alulreprezentált; a tanulmány ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. A gazdasági euroszkeptikus narratíva a 2010-es évektől 2025-ig egészen odáig eszkalálódott, hogy a kormányzati kommunikáció az Európai Uniót jelölte meg a hazai gazdasági problémák fő bűnbakjaként, kétségbe vonva az EU-tagság gazdasági előnyeit és Magyarország nettó kedvezményezetti státuszát. Noha a gazdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy Magyarország jelentős haszonélvezője az EU-tagságnak, a politikai narratíva mégis számottevő attitűdváltozást eredményezett a magyar társadalomban. A tanulmány négy hullámban felvett közvélemény-kutatási adatok segítségével igazolja, hogy 2021 és 2025 között megduplázódott azok aránya, akik szerint az EU-tagság gazdaságilag nem előnyös Magyarország számára, és 29 százalékról 40 százalékra nőtt azoké, akik az országot „nettó befizetőnek” tartják. A változás kiemelkedően erős a Fidesz-szavazók körében, ahol a gazdasági euroszkepticizmus mára többségi állásponttá vált. A regressziós elemzés megerősíti, hogy a pártpreferencia a gazdasági euroszkepticizmus legerősebb meghatározó tényezője. A tanulmány eredményei rávilágítanak, hogy az EU-tagság ugyan kétségkívül jelentős gazdasági haszonnal jár, az elitvezérelt euroszkeptikus narratíva képes érdemben formálni a közvéleményt, ami hosszú távon komoly veszélyt jelenthet az európai integráció magyarországi támogatottságára.

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T. T.: „Brüsszel a hibás”. A gazdasági euroszkepticizmus térnyerése és társadalmi hatásai Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Society and Economy in Central and Eastern Europe, 48(2), 64-91.

DOI: https://doi.org/10.14267/1588970X.2026.015

Abstract

The article analyses non-state actor (NSA) agency at the intersection of autocratisation and new industrial policies. We focus on Hungary, an EU Member State that aims to become a leading global player in the electric vehicle sector, particularly in EV battery production. Besides the already functioning South Korean plants, numerous Chinese firms have been attracted to the country by extremely generous state support to build giga-factories. However, battery-related plants face opposition from the local population. Under the Hungarian autocratic regime, the space for NSA agency is increasingly shrinking, yet our focus is narrowed to analysing non-governmental organisations. We ask whether organised civil society can exercise political or domain-specific agency in an autocratising regime. Bottom-up initiatives against the battery factories mushroomed in all the affected Hungarian localities, which increasingly cooperated with each other, and even set up an umbrella organisation at the national level. Some important achievements are documented. To illustrate the causes of the limited non-state actor activism and nevertheless account for how impactful changes have occurred, the article analyses the experiences of two local associations: GÖD-ÉRT (the For Göd Association) and MIAKÖ (the Mothers of Mikepércs for the Environment Association). At the time of study, both have been forced to operate in an increasingly repressive setting.

A Ricz, J., Éltető, A.: The non-state actor contestation of battery factory investments in Hungary: the activism of GÖD-ÉRT and MIAKÖ bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Journal of Economic Policy Reform, 1–29. (2026).

DOI: https://doi.org/10.1080/17487870.2026.2680291

Abstract

New industrial policy has (re-)gained legitimacy in scholarly debates recently, as a means to boost and direct development. This article argues that autocratic leaders may exploit this policy to strengthen their domestic and international power position. By combining international and comparative political economy perspectives, we analyse the main logic, instruments, and limits of the Hungarian government’s new industrial policy to promote the electric vehicle battery sector. The case study illustrates how the Orbán regime manipulated the institutional and regulatory setting and applied selective (non-)enforcement of regulations – theorised as autocratic forbearance – to create locational advantages for Asian battery firms.

A Ricz, J., Éltető, A.: Rules for sale: autocratic forbearance, as a new industrial policy tool to promote the Hungarian battery hub bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Agnieszka Głodowska, Agnieszka Hajdukiewicz, Bożena Pera, Csaba Weiner

In: The World Economy, Early View, (2026) 1–18.

DOI: https://doi.org/10.1111/TWEC.70110

Absztrakt

This article examines the impact of the European Union’s post-March 2014 and post-February 2022 sanctions episodes against Russia on trade between Russia and the Visegrad countries (Czechia, Hungary, Poland and Slovakia) over 2013–2024. Changes are analysed at both the aggregate level and—based on an original identification of EU sanction coverage—across selected sanctioned product chapters and non-sanctioned reference groups. The empirical framework combines descriptive statistics on the distribution of the selected product groups with two complementary econometric approaches: a gravity-based Poisson pseudo-maximum likelihood model (PPML) with fixed effects, estimated in a difference-in-differences design relative to control markets, and a PPML interrupted time-series model used as a robustness check to identify structural breaks and post-intervention trends. Empirically, the effects of EU sanctions on Visegrad exports to Russia were strongly negative already under the post-March 2014 sanctions regime, particularly for highly sanctioned manufactured product groups such as machinery and electrical equipment, and intensified further following the substantial expansion of sanctions after February 2022. Import effects were initially weaker but intensified markedly from 2022 onward, most notably for energy sources. The findings point to episode-specific trade responses, pronounced heterogeneity across product groups, and a clear asymmetry between export and import adjustments.

A Głodowska, A., Hajdukiewicz, A., Pera, B., & Weiner, C.: Trade Effects of EU Sanctions against Russia: Evidence from the Visegrad Group bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Buda Gergely

In: Külgazdaság, 70(2-3), 72-102.

Absztrakt

tanulmány célja a magyar vállalatok afrikai piaci sikerei vagy sikertelensége tényezőinek feltárása, különös tekintettel a külgazdasági stratégiai célok és a vállalati tapasztalatok közötti eltérésre. A kutatás 2025 márciusa és júniusa között készült. 28 magyar vállalkozás képviselőivel, egy afrikai tapasztalatokkal rendelkező exportszakértővel és öt Afrikában tevékenykedő szakdiplomatával készített interjúra épült. Vállalati nézőpontból vizsgálta a piaci belépés motivációit, stratégiáit és tapasztalatait. Az afrikai megjelenést elsősorban az európai piacok telítettsége, a növekedési és diverzifikációs igény, valamint a déli nyitás külpolitikája ösztönözte. A stratégiai szintű várakozások nem minden esetben találkoznak a piaci realitásokkal. A siker négy tényezőre vezethető vissza: a piacismeretre és felkészültségre, az adaptációs képességre, a bizalomépítésre és a hosszú távú elköteleződésre. A magyar vállalatok többsége direkt exporttal vagy helyi disztribútorokon keresztül lépett be az afrikai piacra, ezzel elkerülte a jelentős beruházási és intézményi kockázatokat. A legfőbb akadályok nem a technológia, a humán erőforrások, a finanszírozás, a kulturális különbségek, az infrastruktúra és a politikai kockázatok területén jelentkeztek. Ezzel összhangban a vállalati szintű siker nem kizárólag erőforráskérdés, hanem nagymértékben függ az intézményi környezet kiszámíthatóságától és a támogatási eszközök koordináltságától.

A Buda, G.: Miért (nem) sikerül? A déli nyitás értékelése magyar vállalkozások afrikai tapasztalatai alapján bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Szalavetz Andrea

In: Közgazdasági Szemle, 73(1), 72-94.

DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.1.72

Absztrakt

Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az AI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az AI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az AI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos tényező kölcsönhatásának eredményeként alakul majd. A tanulmány a munkagazdaságtan „skill-biased technological change” tételét, a munkaerőpiaci keresletnek a technológiai fejlődés hatására bekövetkező, a képzettek javára történő eltolódását kimondó tételt az AI korszakára alkalmazza. Megállapítja, hogy mivel a diplomás munkaerő által végzett tudásigényes feladatok automatizálása egyre könnyebb, és az automatizálható feladatok száma gyorsan bővül, az AI ezúttal a magasan képzettek körén belül vált ki hasonló hatást. A kereslet várhatóan nemcsak a tapasztalatlan frissdiplomások, hanem általában az alacsony-közepes képességű diplomások iránt is csökkenni fog. A felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben páratlan mértékben felerősödik az állásokért folytatott verseny. A legkiválóbbak választódnak ki, ami egyúttal azt jelenti, hogy a csupán jó (korrekt) teljesítményt nyújtó diplomás foglalkoztatottak – társadalmi és egyéni szinten egyaránt jelentős ráfordításokkal megszerzett – képzettségét és képességeit az AI elértékteleníti. A képzettség elértéktelenedése az oktatási rendszer jelen szerkezetének válságát vetíti előre, az elértéktelenedő képességek pedig egyéni (identitásbeli és egzisztenciális) és társadalmi válságot.

A Szalavetz, A.: Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Csontos Tamás, Helena Drdlová

In: Világpolitika és Közgazdaságtan, 5. évfolyam, 1. szám 2026., 54-79. o.

DOI: 10.14267/VILPOL2026.01.08

Absztrakt

Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.

A Csontos, T., Drdlová, H.: Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Koller Boglárka

In: Európai Tükör 2025/1.

DOI: 10.32559/et.2025.1.1

Absztrakt

A háború hatással van egyének kötődéseire, kollektív identitására. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború nemcsak közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az Európai Unió és az európai uniós polgárok számára, de tovagyűrűző gazdasági, politikai és társadalmi hatásai révén a mindennapjaikat is meghatározza. Az unió polgárai a kontinens békéjének és stabilitásának kézzelfogható fenyegetéseivel szembesülnek, ami a nemzeti, regionális és európai hovatartozásuk újraértékelését is eredményezi. E tanulmány a visegrádi országokra – Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra és Csehországra – fókuszál, ahol a történelmi örökség, az elmúlt húsz év európai uniós tagállamként megélt tapasztalatai és a konfliktus közelsége megkülönböztetett identitásdinamikát hoztak létre. A közvélemény-kutatási adatokon alapuló összehasonlító megközelítés alkalmazásával nyomon követjük a kollektív identitások átalakulását a 2022–2025 közötti időszakban, megragadva a hosszú távú trendeket és az ukrajnai háború hatásait. A biztonsági válságok, a geopolitikai közelség milyen hatással vannak a kollektív identitások konvergenciájára és divergenciájára? Vajon mit mutat a térségi uniós polgárok kollektív identitása? A háború közelebb vitte a polgárokat az Európai Unióhoz, vagy távolabb tőle? E tanulmány célja e kettős dinamika bemutatása, valamint az is, hogy rávilágítson a nemzeti és az európai identitás közötti, folyamatosan változó kölcsönhatásra egy olyan, a háborúhoz földrajzilag közeli régióban, amely a történelmi emlékezet és a kortárs geopolitikai turbulencia kereszteződésében helyezkedik el.

A Koller, B.: A közép-európaiak kollektív identitása a háború árnyékában, 2022–2025 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Szabo John

In: Publications Europa (ed.): European Union encyclopedia and directory 2026. London: Routledge, 2025. pp. 209-213.

ISSN: 9781003632382

DOI: https://doi.org/10.4324/9781003632382

Absztrakt

Confronted with mounting issues, including a worsening climate crisis, trade wars and escalating military conflicts, European policymakers are being forced to design energy policy tools that ensure access to fossil fuels and enable the emergence of a system dominated by renewable energy. Action on the latter is especially pressing, as the European Centre for Medium-Range Weather Forecasts has indicated that June 2025 is likely to rank among the top five warmest Junes on record, and the World Meteorological Organization confirmed in January that 2024 was the warmest year on record. In parallel, there is a rising consensus that while fossil fuels are indispensable in the short to medium term, the quicker the European Union (EU) can pivot to renewables and, possibly, nuclear power, the quicker it will be able to ensure energy security for consumers. The EU has taken action to facilitate the energy transition, but it has balanced this with measures aimed at short-term objectives that ensure access to fossil fuels. This essay provides an overview of the EU’s energy policy between mid-2024 and mid-2025, highlighting the challenges that have emerged.

A Szabo, J.: European Union Energy Policy at a Time of Crisis bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

In: Külgazdaság 70. évfolyam 2026/1-2 59-62 o.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2026.70.1-2.59

Absztrakt

Néhány hónapja már közhelynek számít, hogy az eddigi világrend felborult, a
geopolitikai bizonytalanság hatalmasra nőtt. Ez társult a már korábban tudatosult klímaválság mellé, és megjelent még egy – sokak számára aggasztó – tényező: a mesterséges intelligencia gyors terjedése. A válság és a kockázatok átfogó elemzését adja a World Economic Forum friss elemzése (WEF, 2026). Ráadásul az európai demográfiai adatok sem kedvezők. A polikrízis tehát sokdimenziós. Ezek a külső tényezők egy kis ország számára önmagukban is épp elég fejtörést okozhatnak, de Magyarország esetében ezekhez még számos belső probléma is hozzáadódik.

A Éltető, A.: Magyar függőségek a polikrízisben bejegyzés először VGI-én jelent meg.