Szerző: Szalavetz Andrea

In: Közgazdasági Szemle, 73(1), 72-94.

DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.1.72

Absztrakt

Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az AI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az AI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az AI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos tényező kölcsönhatásának eredményeként alakul majd. A tanulmány a munkagazdaságtan „skill-biased technological change” tételét, a munkaerőpiaci keresletnek a technológiai fejlődés hatására bekövetkező, a képzettek javára történő eltolódását kimondó tételt az AI korszakára alkalmazza. Megállapítja, hogy mivel a diplomás munkaerő által végzett tudásigényes feladatok automatizálása egyre könnyebb, és az automatizálható feladatok száma gyorsan bővül, az AI ezúttal a magasan képzettek körén belül vált ki hasonló hatást. A kereslet várhatóan nemcsak a tapasztalatlan frissdiplomások, hanem általában az alacsony-közepes képességű diplomások iránt is csökkenni fog. A felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben páratlan mértékben felerősödik az állásokért folytatott verseny. A legkiválóbbak választódnak ki, ami egyúttal azt jelenti, hogy a csupán jó (korrekt) teljesítményt nyújtó diplomás foglalkoztatottak – társadalmi és egyéni szinten egyaránt jelentős ráfordításokkal megszerzett – képzettségét és képességeit az AI elértékteleníti. A képzettség elértéktelenedése az oktatási rendszer jelen szerkezetének válságát vetíti előre, az elértéktelenedő képességek pedig egyéni (identitásbeli és egzisztenciális) és társadalmi válságot.

A Szalavetz, A.: Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Csontos Tamás, Helena Drdlová

In: Világpolitika és Közgazdaságtan, 5. évfolyam, 1. szám 2026., 54-79. o.

DOI: 10.14267/VILPOL2026.01.08

Absztrakt

Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.

A Csontos, T., Drdlová, H.: Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Koller Boglárka

In: Európai Tükör 2025/1.

DOI: 10.32559/et.2025.1.1

Absztrakt

A háború hatással van egyének kötődéseire, kollektív identitására. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború nemcsak közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az Európai Unió és az európai uniós polgárok számára, de tovagyűrűző gazdasági, politikai és társadalmi hatásai révén a mindennapjaikat is meghatározza. Az unió polgárai a kontinens békéjének és stabilitásának kézzelfogható fenyegetéseivel szembesülnek, ami a nemzeti, regionális és európai hovatartozásuk újraértékelését is eredményezi. E tanulmány a visegrádi országokra – Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra és Csehországra – fókuszál, ahol a történelmi örökség, az elmúlt húsz év európai uniós tagállamként megélt tapasztalatai és a konfliktus közelsége megkülönböztetett identitásdinamikát hoztak létre. A közvélemény-kutatási adatokon alapuló összehasonlító megközelítés alkalmazásával nyomon követjük a kollektív identitások átalakulását a 2022–2025 közötti időszakban, megragadva a hosszú távú trendeket és az ukrajnai háború hatásait. A biztonsági válságok, a geopolitikai közelség milyen hatással vannak a kollektív identitások konvergenciájára és divergenciájára? Vajon mit mutat a térségi uniós polgárok kollektív identitása? A háború közelebb vitte a polgárokat az Európai Unióhoz, vagy távolabb tőle? E tanulmány célja e kettős dinamika bemutatása, valamint az is, hogy rávilágítson a nemzeti és az európai identitás közötti, folyamatosan változó kölcsönhatásra egy olyan, a háborúhoz földrajzilag közeli régióban, amely a történelmi emlékezet és a kortárs geopolitikai turbulencia kereszteződésében helyezkedik el.

A Koller, B.: A közép-európaiak kollektív identitása a háború árnyékában, 2022–2025 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Szabo John

In: Publications Europa (ed.): European Union encyclopedia and directory 2026. London: Routledge, 2025. pp. 209-213.

ISSN: 9781003632382

DOI: https://doi.org/10.4324/9781003632382

Absztrakt

Confronted with mounting issues, including a worsening climate crisis, trade wars and escalating military conflicts, European policymakers are being forced to design energy policy tools that ensure access to fossil fuels and enable the emergence of a system dominated by renewable energy. Action on the latter is especially pressing, as the European Centre for Medium-Range Weather Forecasts has indicated that June 2025 is likely to rank among the top five warmest Junes on record, and the World Meteorological Organization confirmed in January that 2024 was the warmest year on record. In parallel, there is a rising consensus that while fossil fuels are indispensable in the short to medium term, the quicker the European Union (EU) can pivot to renewables and, possibly, nuclear power, the quicker it will be able to ensure energy security for consumers. The EU has taken action to facilitate the energy transition, but it has balanced this with measures aimed at short-term objectives that ensure access to fossil fuels. This essay provides an overview of the EU’s energy policy between mid-2024 and mid-2025, highlighting the challenges that have emerged.

A Szabo, J.: European Union Energy Policy at a Time of Crisis bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

In: Külgazdaság 70. évfolyam 2026/1-2 59-62 o.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2026.70.1-2.59

Absztrakt

Néhány hónapja már közhelynek számít, hogy az eddigi világrend felborult, a
geopolitikai bizonytalanság hatalmasra nőtt. Ez társult a már korábban tudatosult klímaválság mellé, és megjelent még egy – sokak számára aggasztó – tényező: a mesterséges intelligencia gyors terjedése. A válság és a kockázatok átfogó elemzését adja a World Economic Forum friss elemzése (WEF, 2026). Ráadásul az európai demográfiai adatok sem kedvezők. A polikrízis tehát sokdimenziós. Ezek a külső tényezők egy kis ország számára önmagukban is épp elég fejtörést okozhatnak, de Magyarország esetében ezekhez még számos belső probléma is hozzáadódik.

A Éltető, A.: Magyar függőségek a polikrízisben bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Benczes István

In: Külgazdaság 70. évfolyam 2026/1-2 18-24. o.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2026.70.1-2.18

Absztrakt

Jó ideje ismert és ennek megfelelően évtizedek óta tananyagnak számít, hogy a gazdasági növekedés nem pusztán mennyiségi természetű, és hogy a technológia korántsem adottság, hanem a tudatos emberi gondolkodás és tevékenység eredője. Ám a világnak (és a Svéd Akadémia döntnökeinek) szüksége volt erre a jó három évtizedre, hogy azt is felismerje (vagy inkább beismerje) és megeméssze, hogy a gazdasági növekedés és fejlődés motorjaként hivatkozott technológiai változásnak bizony vesztesei is vannak, akik megszenvedik az innováció jelentette kényszerű átrendeződést. Amikor ugyanis Aghion és Howitt közgazdasági Nobel-emlékdíját és vele a „kreatív rombolás” koncepcióját ünnepeljük (pontosabban annak formalizálását, hiszen a koncepció eredeti ötletgazdája Joseph Schumpeter volt), akkor egyszerre ismerjük el az újító, kreatív ötletek gazdagító hatását és a korábban megszerzett ismeretek meghaladását.

A Benczes, I.: Kreatív rombolás – romboló kreativitás bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

In: Külgazdaság 70. évfolyam 2026/1-2 6-17. o.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2026.70.1-2.6

Absztrakt

2024-es Körkérdésében a Külgazdaság arra kereste a választ, hogy lesz-e új világrend, ha igen, akkor milyen, és esetleg a káosz lesz a rend? A 2026-os Körkérdés a világpolitikai és a világgazdasági helyzetet már polikrízisként nevezte meg, amelyet regionális háborúk, a nemzetközi kereskedelmi rendszer felbomlása, pénzpiaci feszültségek, az intézményekbe vetett bizalom megrendülése, belpolitikai átrendeződések, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a közhangulat és a választók radikalizálódása jellemez. További állítása, hogy a nemzeti kormányok és a nemzetközi intézmények túlélő, „megúszó” üzemmódra rendezkedtek be ebben a kaotikus, mély krízisekkel szabdalt világban. Mi lehet ennek a helyzetnek a következménye, mi lehet az átalakulás iránya az egyes területeken? – erre irányul az idei Körkérdés.

A Antalóczy, K., Sass, M.: A bizonytalanság kora bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Buda Gergely

In: Sustainable Futures, Volume 11, 2026

DOI: https://doi.org/10.1016/j.sftr.2026.101720

Absztrakt

Sustainable industrialization has become a priority for many African nations, yet practical pathways for achieving it, particularly through circular economy (CE) strategies, remain insufficiently understood. Although industrial symbiosis (IS) is widely recognized as a promising CE approach for enhancing resource efficiency and reducing environmental burdens, limited empirical evidence exists on how these principles can be implemented in Sub-Saharan Africa, where industrial systems are still formative and characterized by infrastructural and regulatory constraints. This gap is especially pronounced in rapidly developing industrial parks such as the Kampala Industrial and Business Park (KIBP) in Uganda. Therefore, this study examines the potential and challenges of integrating CE principles, specifically IS, within KIBP, aiming to contextualize and adapt CE/IS frameworks to an early-stage industrial ecosystem. Drawing on semi-structured interviews with 42 firms and consultations with park management, the research analyses existing waste and resource flows, perceptions of CE/IS, and factors shaping adoption. The paper contributes by extending CE and IS theory to the Sub-Saharan context and providing practical entry points for policymakers, industrial park managers, and businesses. Findings reveal that IS holds significant potential to optimize waste management, enable waste valorisation, enhance resource efficiency, and reduce environmental impacts within the park. However, implementation is hindered by weak infrastructure, limited awareness among firms, and insufficient policy enforcement. Key opportunities for enabling IS include establishing centralized waste collection and sorting facilities, fostering collaborative waste-exchange networks including informal actors, promoting technological innovation, and introducing incentive-based regulatory mechanisms.

A Buda, G.: Industrial symbiosis potential in Uganda’s Kampala Industrial and Business Park. Sustainability challenges and opportunities bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Lakócai Csaba, Luigi Capoani,

In: Regional Statistics, Vol. 16. No. 1. 2026

DOI: 10.15196/RS160104

Absztrakt

Building upon the traditional concept of the “Blue Banana” as Europe’s economic core area, this study examines the multifaceted impacts and underlying causes of régiónál competitiveness disparities across Europe. In particular, it delves into Central and Eastern Europe (CEE), along with the Mediterranean territories of the European Union (EU), analysing the ongoing economic and urban transformations within these areas while also assessing similar patterns in Western and Northern Europe. Leveraging the Nomenclature of Territorial Units for Statistics 2 (NUTS 2) regional breakdown and data sourced from the EU’s latest regional competitiveness index (RCI) report, this study conducts a comprehensive analysis of spatial concentrations within the EU. The findings suggest that although some regions of the Blue Banana maintain their relative dominance in regional competitiveness, significant recent developments in other European regions indicate that the concept may be losing relevance. In particular, the CEE regions – especially their capital regions – converged toward the standards set by the Blue Banana. The results of the spatial regression model on the RCI in 2022 substantiate the conclusion that the Blue Banana is no longer a significant territorial concentration. Moreover, the results of the spatial regression model on the changes in RCI scores between 2016 and 2022 indicate that the less affluent CEE and Mediterranean regions have greater development potential than the wealthier western and northern egions, further challenging the traditional notion of the Blue Banana.

A Caponi, L., Lakócai Cs.: Spatial dynamics of competitiveness: a comparative analysis of the Blue Banana and emerging EU regions bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Buda Gergely, Czina Veronika, Sass Magdolna

In: Külügyi Szemle, 2025/4

DOI: https://doi.org/10.47707/Kulugyi_Szemle.2025.4.5

Absztrakt

Az ezredforduló óta Közép- és Kelet-Európában jelentősen megnőtt azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek a globális Déllel foglalkoznak. A tevékenységükre, a finanszírozási forrásaikra, a szakpolitikai környezetükre és a kihívásaikra azonban eddig kevés tudományos figyelem irányult. Különösen hiányos a kutatás és a szervezetek gyakorlati munkája közötti összefüggések feltárása. A jelen tanulmány célja ezért, hogy az ezzel kapcsolatos ismeretgyűjtést és elemzések készítését előmozdítsa, elsősorban a globális Délen tevékenykedő magyarországi civil szervezetek kapcsán. Ennek érdekében 2024 márciusa és májusa között félig strukturált interjúkat készítettünk a képviselőikkel, és az így gyűjtött kvalitatív és kvantitatív adatok alapján vizsgáltuk a tevékenységüket, a projekt-előkészítési és -megvalósítási gyakorlatukat. A kutatás során kiemelten fontosnak tartottuk a tudományos elemzés és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolását.
A tanulmány három fő célkitűzése:
• a civil felelősségvállalás és tevékenység láthatóvá tétele: ehhez bemutatjuk, hogy milyen a globális Dél iránti elköteleződés Magyarországon;
• a kutatás szerepének a vizsgálata: azt elemezzük, hogy hogyan befolyásolja a tudományos vizsgálódás a civil szervezetek projektjeinek a sikerességét az előkészítés és az utólagos értékelés szempontjából, ezek után bemutatjuk a legjobb gyakorlatokat és a fejlesztési lehetőségeket;
• szakpolitikai ajánlások megfogalmazása: feltárjuk a szervezetek szükségleteit és a kutatáson alapuló cselekvés lehetőségeit, hogy ezzel támogassuk a hatékonyabb működésüket.
Az eredményeink hozzájárulnak a magyarországi civil szervezetek és a globális Dél kapcsolatának a mélyebb megértéséhez, valamint elősegítik e területen a kutatásalapú döntéshozatalt.

A Buda, G., Czina, V., Sass, M.: Néhány óriás és sok kicsi törpe. Magyar civil szervezetek a globális Délen: a kutatás szerepe az eredményesség növelésében bejegyzés először VGI-én jelent meg.