Authors: Tamás Tibor Csontos, Andrea Éltető, Ernő Molnár, Magdolna Sass

In: Series Perspective, Friedrich-Ebert-Stiftung Büro, Budapest

Abstract

This study examines how the co-location of German automotive manufacturers and Asian battery producers is reshaping Hungary’s position in European electric vehicle value chains. Drawing on industry data, stakeholder interviews and case studies, it shows that Hungary has attracted major investments while retaining strong external technological dependence and limited domestic value capture. The authors identify “strategic overshooting”: capacity expansion outpacing infrastructural, environmental and institutional capacities. They argue for a shift from investment volume towards stronger domestic supplier capabilities, innovation, improved labour and environmental standards, and better coordinated Hungarian and European industrial policies.

A Csontos, T. T., Éltető, A., Molnár, E., Sass, M.: EV cluster Hungary? Co-location and co-evolution of German OEMs and Asian EV investors and the transformation of Hungary’s and Europe’s automotive value chains bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Ákos Holányi, Boglárka Koller

In: JCMS: Journal of Common Market Studies.

DOI: https://doi.org/10.1111/jcms.70143.

Abstract

A growing number of subregional groups influence European Union policy-making as platforms of information exchange, expertise pooling or compromise-building. Yet, our understanding of how they function as policy-making actors remains limited. This article seeks to alleviate this knowledge gap by developing the concept of subregional actorness and proposing an empirical typology based on political will and policy convergence. It uses examples from the Visegrad Group’s activities in the fields of enlargement, foreign affairs and migration to show how subregional co-operation looks like in each of the four proposed modes of actorness. The analysis suggests that the quality of top politicians’ personal relationships with each other and the presence of political differences of strategic importance are the most influential factors shaping subregional actorness, but the impact of policy crises and the history of close co-operation in a given policy field are also important.

A Holányi, Á., Koller, B.: Four Modes of Subregional Actorness in the EU: The Case of the V4 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Vít Hloušek, Krisztina Arató and Boglárka Koller

In: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties, European Politics and Society,

DOI: 10.1080/23745118.2026.2717313

Abstract

This article analyses foreign policy narratives articulated by political parties in Central Europe, focusing on Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia across two electoral cycles surrounding Russia’s 2022 invasion of Ukraine. The study demonstrates the predominance of liberal–internationalist and sovereigntist–isolationist narratives. The analysis confirms that the economic left–right divide is a weak predictor of foreign policy orientations, whereas the GAL–TAN cleavage and the presence of populism – particularly radical-right populism – are more consequential. Overall, the research underscores the interdependence of domestic politics and foreign policy, while highlighting persistent diversity in Central European party narratives.

A Hloušek, V., Arató, K., Koller, B.: Foreign policy narratives of Central and Eastern European political parties bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Petr Procházka, Eva Křenková, Gábor Túry

In: Logistics Research, Vol. ahead-of-print No. ahead-of-print

DOI: https://doi.org/10.1108/LORE-06-2025-0082

Abstract

This paper examines how automotive manufacturers in Hungary and Czechia have implemented resilience and sustainability measures within new product development (NPD). Building on the resource dependence theory (RDT), it uses data from eleven in-depth interviews triangulated with suppliers’ codes of conduct and non-financial reports. Resilience considerations and dependencies, as expected by RDT, shape the NPD decisions and sustainability is embedded, especially when prompted by customers or company needs for higher efficiency.

The research is limited by the selection of large companies as well as by the sample size, while the case study approach enables us to dive into the strategies. The research pointed to the importance of strategic procurement and the role of original equipment manufacturer (OEMs) and multinationals’ management in the operational process. We contribute to extant literature by linking supply chain resilience and sustainability with NPD in an asymmetric and dependency-driven process.

A Procházka, P., Křenková E., Túry, G.: Integrating resilience and sustainability in new product development by Central European automotive firms: is there synergy or two independent concepts? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás Tibor

In: Politikatudományi Szemle, 35(2), 34–62.

DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2026.2.34

Absztrakt

Jelen tanulmány a gazdasági euroszkepticizmus magyarországi térnyerését és annak a közvéleményre gyakorolt hatásait vizsgálja. A magyarországi euroszkepticizmussal kapcsolatos szakirodalom ugyan kiterjedt, a gazdasági dimenzió azonban mindmáig alulreprezentált; a tanulmány ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. A gazdasági euroszkeptikus narratíva a 2010-es évektől 2025-ig egészen odáig eszkalálódott, hogy a kormányzati kommunikáció az Európai Uniót jelölte meg a hazai gazdasági problémák fő bűnbakjaként, kétségbe vonva az EU-tagság gazdasági előnyeit és Magyarország nettó kedvezményezetti státuszát. Noha a gazdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy Magyarország jelentős haszonélvezője az EU-tagságnak, a politikai narratíva mégis számottevő attitűdváltozást eredményezett a magyar társadalomban. A tanulmány négy hullámban felvett közvélemény-kutatási adatok segítségével igazolja, hogy 2021 és 2025 között megduplázódott azok aránya, akik szerint az EU-tagság gazdaságilag nem előnyös Magyarország számára, és 29 százalékról 40 százalékra nőtt azoké, akik az országot „nettó befizetőnek” tartják. A változás kiemelkedően erős a Fidesz-szavazók körében, ahol a gazdasági euroszkepticizmus mára többségi állásponttá vált. A regressziós elemzés megerősíti, hogy a pártpreferencia a gazdasági euroszkepticizmus legerősebb meghatározó tényezője. A tanulmány eredményei rávilágítanak, hogy az EU-tagság ugyan kétségkívül jelentős gazdasági haszonnal jár, az elitvezérelt euroszkeptikus narratíva képes érdemben formálni a közvéleményt, ami hosszú távon komoly veszélyt jelenthet az európai integráció magyarországi támogatottságára.

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T. T.: „Brüsszel a hibás”. A gazdasági euroszkepticizmus térnyerése és társadalmi hatásai Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Society and Economy in Central and Eastern Europe, 48(2), 64-91.

DOI: https://doi.org/10.14267/1588970X.2026.015

Abstract

The article analyses non-state actor (NSA) agency at the intersection of autocratisation and new industrial policies. We focus on Hungary, an EU Member State that aims to become a leading global player in the electric vehicle sector, particularly in EV battery production. Besides the already functioning South Korean plants, numerous Chinese firms have been attracted to the country by extremely generous state support to build giga-factories. However, battery-related plants face opposition from the local population. Under the Hungarian autocratic regime, the space for NSA agency is increasingly shrinking, yet our focus is narrowed to analysing non-governmental organisations. We ask whether organised civil society can exercise political or domain-specific agency in an autocratising regime. Bottom-up initiatives against the battery factories mushroomed in all the affected Hungarian localities, which increasingly cooperated with each other, and even set up an umbrella organisation at the national level. Some important achievements are documented. To illustrate the causes of the limited non-state actor activism and nevertheless account for how impactful changes have occurred, the article analyses the experiences of two local associations: GÖD-ÉRT (the For Göd Association) and MIAKÖ (the Mothers of Mikepércs for the Environment Association). At the time of study, both have been forced to operate in an increasingly repressive setting.

A Ricz, J., Éltető, A.: The non-state actor contestation of battery factory investments in Hungary: the activism of GÖD-ÉRT and MIAKÖ bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Judit Ricz, Andrea Éltető

In: Journal of Economic Policy Reform, 1–29. (2026).

DOI: https://doi.org/10.1080/17487870.2026.2680291

Abstract

New industrial policy has (re-)gained legitimacy in scholarly debates recently, as a means to boost and direct development. This article argues that autocratic leaders may exploit this policy to strengthen their domestic and international power position. By combining international and comparative political economy perspectives, we analyse the main logic, instruments, and limits of the Hungarian government’s new industrial policy to promote the electric vehicle battery sector. The case study illustrates how the Orbán regime manipulated the institutional and regulatory setting and applied selective (non-)enforcement of regulations – theorised as autocratic forbearance – to create locational advantages for Asian battery firms.

A Ricz, J., Éltető, A.: Rules for sale: autocratic forbearance, as a new industrial policy tool to promote the Hungarian battery hub bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Agnieszka Głodowska, Agnieszka Hajdukiewicz, Bożena Pera, Csaba Weiner

In: The World Economy, Early View, (2026) 1–18.

DOI: https://doi.org/10.1111/TWEC.70110

Absztrakt

This article examines the impact of the European Union’s post-March 2014 and post-February 2022 sanctions episodes against Russia on trade between Russia and the Visegrad countries (Czechia, Hungary, Poland and Slovakia) over 2013–2024. Changes are analysed at both the aggregate level and—based on an original identification of EU sanction coverage—across selected sanctioned product chapters and non-sanctioned reference groups. The empirical framework combines descriptive statistics on the distribution of the selected product groups with two complementary econometric approaches: a gravity-based Poisson pseudo-maximum likelihood model (PPML) with fixed effects, estimated in a difference-in-differences design relative to control markets, and a PPML interrupted time-series model used as a robustness check to identify structural breaks and post-intervention trends. Empirically, the effects of EU sanctions on Visegrad exports to Russia were strongly negative already under the post-March 2014 sanctions regime, particularly for highly sanctioned manufactured product groups such as machinery and electrical equipment, and intensified further following the substantial expansion of sanctions after February 2022. Import effects were initially weaker but intensified markedly from 2022 onward, most notably for energy sources. The findings point to episode-specific trade responses, pronounced heterogeneity across product groups, and a clear asymmetry between export and import adjustments.

A Głodowska, A., Hajdukiewicz, A., Pera, B., & Weiner, C.: Trade Effects of EU Sanctions against Russia: Evidence from the Visegrad Group bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Buda Gergely

In: Külgazdaság, 70(2-3), 72-102.

Absztrakt

tanulmány célja a magyar vállalatok afrikai piaci sikerei vagy sikertelensége tényezőinek feltárása, különös tekintettel a külgazdasági stratégiai célok és a vállalati tapasztalatok közötti eltérésre. A kutatás 2025 márciusa és júniusa között készült. 28 magyar vállalkozás képviselőivel, egy afrikai tapasztalatokkal rendelkező exportszakértővel és öt Afrikában tevékenykedő szakdiplomatával készített interjúra épült. Vállalati nézőpontból vizsgálta a piaci belépés motivációit, stratégiáit és tapasztalatait. Az afrikai megjelenést elsősorban az európai piacok telítettsége, a növekedési és diverzifikációs igény, valamint a déli nyitás külpolitikája ösztönözte. A stratégiai szintű várakozások nem minden esetben találkoznak a piaci realitásokkal. A siker négy tényezőre vezethető vissza: a piacismeretre és felkészültségre, az adaptációs képességre, a bizalomépítésre és a hosszú távú elköteleződésre. A magyar vállalatok többsége direkt exporttal vagy helyi disztribútorokon keresztül lépett be az afrikai piacra, ezzel elkerülte a jelentős beruházási és intézményi kockázatokat. A legfőbb akadályok nem a technológia, a humán erőforrások, a finanszírozás, a kulturális különbségek, az infrastruktúra és a politikai kockázatok területén jelentkeztek. Ezzel összhangban a vállalati szintű siker nem kizárólag erőforráskérdés, hanem nagymértékben függ az intézményi környezet kiszámíthatóságától és a támogatási eszközök koordináltságától.

A Buda, G.: Miért (nem) sikerül? A déli nyitás értékelése magyar vállalkozások afrikai tapasztalatai alapján bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Szalavetz Andrea

In: Közgazdasági Szemle, 73(1), 72-94.

DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.1.72

Absztrakt

Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az AI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az AI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az AI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos tényező kölcsönhatásának eredményeként alakul majd. A tanulmány a munkagazdaságtan „skill-biased technological change” tételét, a munkaerőpiaci keresletnek a technológiai fejlődés hatására bekövetkező, a képzettek javára történő eltolódását kimondó tételt az AI korszakára alkalmazza. Megállapítja, hogy mivel a diplomás munkaerő által végzett tudásigényes feladatok automatizálása egyre könnyebb, és az automatizálható feladatok száma gyorsan bővül, az AI ezúttal a magasan képzettek körén belül vált ki hasonló hatást. A kereslet várhatóan nemcsak a tapasztalatlan frissdiplomások, hanem általában az alacsony-közepes képességű diplomások iránt is csökkenni fog. A felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben páratlan mértékben felerősödik az állásokért folytatott verseny. A legkiválóbbak választódnak ki, ami egyúttal azt jelenti, hogy a csupán jó (korrekt) teljesítményt nyújtó diplomás foglalkoztatottak – társadalmi és egyéni szinten egyaránt jelentős ráfordításokkal megszerzett – képzettségét és képességeit az AI elértékteleníti. A képzettség elértéktelenedése az oktatási rendszer jelen szerkezetének válságát vetíti előre, az elértéktelenedő képességek pedig egyéni (identitásbeli és egzisztenciális) és társadalmi válságot.

A Szalavetz, A.: Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban? bejegyzés először VGI-én jelent meg.