Szerzők: Benczes István, Szijártó Norbert
In: Közgazdasági Szemle, 71, 2024. október, 1001—1031.

Absztrakt

A 2010-es évektől indulóan populista fordulat zajlott le Kelet- Közép-Európa országaiban, amelynek eredményeképpen a populista erők a végrehajtó hatalom szintjén is megjelentek. A populista kormányzást a szakirodalom a költségvetési korlátot figyelmen kívül hagyó, felelőtlen költségvetési politikával, továbbá a társadalmat tudatosan megosztó jövedelem-újraelosztó államháztartási politikával azonosítja. A 2010 és 2022 közötti időszakot átfogó vizsgálatunk azt mutatta, hogy a régió populista kormányai – általánosságban – nem éltek a deficitfinanszírozás és az államadósság-generálás lehetőségével, nem voltak kevésbé fegyelmezettek, mint nem populista társaik. A kormányra került populista pártok ugyanakkor tudatosan nyúltak a jövedelem-újraelosztás eszközéhez az államháztartás kiadási oldalán. Ám az egyes populista kormányok preferenciái akár jelentős mértékben is eltérhettek egymástól, vagyis nem lehet  egyértelműen azonosítani valamifajta populista költségvetési programot a régióban.

A Benczes, I., Szijártó, N.: Államháztartási kiadások alakulása populista kormányok alatt Kelet-Közép-Európában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerkesztők: Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám

Szerzők: Ádám Zoltán, Bartha Attila, Benczes István, Éltető Andrea, Gelei Andrea, Koller Boglárka, Losoncz Miklós, Pelle Anita, Szanyi Miklós, Szilágyi Pál, Voszka Éva

In: Trendek és töréspontok V.: kockázatok és mellékhatások, Budapest: Akadémiai Kiadó (2024)

Leírás

A kötet a VTT ötödik – 2023-as – évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza, de a fő előadás szövege után a felkért hozzászólók észrevételeit is közöljük. Mint az eddigi kötetekben, úgy ebben is négy főbb témakör köré szerveződnek a fejezetek: I. A populizmus politikai gazdaságtana, II. Platformgazdaság, III. Mérlegen a Brexit, IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában.

Munkatársaink tanulmányai:

Benczes István: Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus politikai gazdaságtana
Éltető Andrea: Gondolatok a brexit kapcsán
Szanyi Miklós: Platformok és értékláncok

A Szanyi, M., Szunomár, Á., Török, Á. (szerk.): Trendek és töréspontok V.: kockázatok és mellékhatások bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Author: István Benczes

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 275 (2024) June 2024

Abstract

The eight new member states that joined in 2004, followed by three more in Central and Eastern Europe, have achieved a significant degree of convergence in terms of economic development. In the present study, however, we examine whether the size of public finances in the 11 CEE new member states has also approached the EU average, and to what extent the structure of public expenditures and revenues in these countries show similar or different patterns to that of the EU27. The distinction between the size and composition of public finances is rather important because, while empirical research on the sample of developed countries has found a non-existent or negative relationship between government size and economic growth, individual revenue and expenditure items can have very different impacts on economic growth and hence on the convergence process itself. The analysis of public finances can also help identify those commonly shared preferences in spending and revenues where old and new member states can agree on to strengthen the common budget of the EU in the future.

A Benczes, I.: Convergence in public finances? The case of the new member states of the EU bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Benczes István

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 151. (2024. május)

Absztrakt

A 2004-ben csatlakozott nyolc, majd további három közép-kelet-európai új tagállam jelentős mértékű konvergenciát valósított meg az egy főre vetített GDP-vel mért gazdasági fejlettség vonatkozásában. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgáljuk, hogy a 11, akkor új tagállam államháztartásának mérete szintén megközelítette-e az uniós átlagot, illetve ezen országok államháztartási kiadásainak és bevételeinek szerkezete mennyiben mutat hasonló vagy éppen eltérő mintázatokat. A megkülönböztetés az államháztartás mérete és összetétele között azért is lényeges, mert miközben fejlett országok mintáján végzett empirikus kutatások az államméret és a gazdasági növekedés között negatív (vagy nem létező) kapcsolatot találtak, addig az egyes bevételi és kiadási tételek nagyon is eltérő hatással lehetnek a növekedésre és ezáltal magára a konvergencia-folyamatra. Az államháztartás vizsgálata abból a szempontból is releváns lehet, hogy kirajzolódjon, hogy melyek azok a közös pontok, amelyek mentén a régi és az új tagállamok egyezségre juthatnak a közös költségvetés bevételi és kiadási tételeinek meghatározásában a jövőben.

A Benczes, I.: Kelet-Közép-Európa – konvergencia az államháztartásban bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Benczes István

In: Bíró-Nagy, A., Medve-Bálint, G. (szerk.), 20 év az Európai Unióban – Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege. Osiris Kiadó – HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2024. pp. 58-80.

A Benczes, I.: Gazdasági kormányzás: válságban fogant, válságok foglya bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Benczes István

In: Külgazdaság, 68(1-2), 15-20.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.15

Absztrakt

Egyensúly és növekedés 2010–2019: Sereghajtóból újra éllovas címmel jelent meg 2020-ban a jegybank elnökének, Matolcsy Györgynek a nagymonográfiája a Magyar Nemzeti Bank saját gondozásában (Matolcsy, 2020). A kötet a 2015-ös első kiadás bővített változata volt, amely célja szerint egyfelől számot vetett a múlttal, másfelől kijelölte a továbblépés irányait. A kötetben a szerző hosszan taglalta a korábbi évtizedek elhibázott „húzd meg – ereszd meg” típusú gazdaságpolitikáit, jelezve, hogy a szocialista-liberális kormányok öncélnak tekintették a konszolidációt, amely így azután nem is volt képes a tartós növekedés alapjait megteremteni. Ha pedig a növekedés jeleit mutatta a gazdaság, akkor az rendre a külső és belső egyensúly megbomlásával járt együtt. A növekedést és az egyensúlyt egymás rovására érvényesítő gazdaságpolitikai elegyet állította szembe azzal a 2010 utáni makrogazdasági programmal, amely – állítása szerint – megfelelő kereteket teremtett ahhoz, hogy a pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés együtt és egyszerre váljon elérhetővé Magyarországon.

A Benczes, I.: Elvesztegetett évtized(ek) bejegyzés először VGI-én jelent meg.