Dobos Emese bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

A Az USA vámháborúja és a globális ruházati ipar bejegyzés először VGI-én jelent meg.

In: Magyar Textiltechnika, 77(4), 2-8.

Absztrakt

A nemzetközi termelés és kereskedelem szerveződését vizsgáló globális értékláncok-kutatásokban hangsúlyosan csak a 2010-es évektől jelentek meg a fenntarthatóság dimenziói, így a környezeti és társadalmi aspektus. A leginkább a munkavállalók helyzetét, körülményeit leíró, dinamikusan változó, komplex társadalmi feljebb lépés koncepciót a magyarországi ruházati iparban dolgozók kontextusában vizsgáltam, korábban készített, szakértői interjúk segítségével, hogy választ kapjak arra a kérdésre: vajon javult, vagy romlott a munkavállalók helyzete, tehát társadalmi feljebb, vagy visszalépésnek lehetünk szemtanúi? Továbbá adatbázisokkal egészítettem ki ezt a módszertant, hogy árnyaljam a társadalmi feljebb lépés szakértői vizsgálatát, és a koncepció operacionalizálását.

A Dobos, E.: A társadalmi feljebb lépés koncepció operacionalizálása: Javult vagy romlott a hazai ruházati iparban dolgozók helyzete? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: Magyar Textiltechnika, 77(3), 6-12.

Absztrakt

Számos, inkább a divattervezői területen tevékenykedő, az alapvetően a ruházati gyártásra kevésbé rálátó szerző és szakértő szájából évtizedek óta folyamatosan elhangzik, hogy „hiányzik a hazai háttéripar”, illetve, hogy „a rendszerváltás után [teljesen] megszűnt a hazai könnyűipar”. Jelen tanulmányban ezeket az állításokat szeretném cáfolni, illetve árnyalni. A globális értéklánc-elméletekhez csatlakozva, az írás kontribúciója annak a bemutatása, hogy mennyire limitáltan találkozik a hazai divattervezői-iparművészeti szcéna gyártással kapcsolatos igénye, kereslete az alapvetően a nemzetközi értékláncokba integrálódott, hazai ruházati gyártók által nyújtott kínálattal. A következőkben a hazai divatmárkák és a hazai ruházati gyártók kapcsolatát, együttműködését vizsgálom. Ehhez egyfelől főként kvalitatív kutatási módszerekhez – így a dokumentumelemzés mellett félig strukturált kutatási interjúkhoz, valamint direkt megfigyeléshez, mint leíró-feltáró módszerhez –, kisebb részben pedig leíró statisztikához nyúltam.

A Dobos, E.: Miért nem igaz, hogy nincs a hazai divattervezőknek „háttéripara”? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: Magyar Textiltechnika, 77(2), 6-13.

Absztrakt

A globális értékláncelmélet a globális ellátási láncok terjeszkedését vizsgálja, valamint azt, hogy ezen belül az érték hol keletkezik és ki, hogyan ragadja ezt meg. A gazdasági feljebb lépést – vagyis tág értelemben a világgazdaságban betöltött pozíció megtartását, vagy éppen jobb pozíció megszerzését, vagy pedig a relatív alacsony hozzáadott értékű tevékenységek felől, a magasabb hozzáadott értékűek felé történő elmozdulást – számos megközelítésből vizsgálták. Míg a menedzsment irodalom bővelkedik tanuló és vállalkozó leányvállalatok sikeres esettanulmányainak elemzésével, addig a ruházati iparban fellelhető, erősen fogoly típusú kapcsolatrendszerrel rendelkező, független beszállítókra alapozó működésre már kevés (sikeres) példát mutatnak az eddigi empirikus kutatások. Az iparágon belül a tudományos kutatások döntő többségben a feltörekvő délkelet-ázsiai országokra fókuszáltak. Azonban az Európa keleti perifériáján, és a világgazdaság félperifériáján elhelyezkedő magyarországi ruházati gyártó vállalkozások teljesen más helyzetben vannak, mint az újonnan iparosodó, gyors fejlődési, tanulási ívet felmutató ázsiai gazdaságok, mivel több évtizede beágyazódtak a globális értékláncokba a főként nyugat-európai megrendelésre történő bérmunka révén.

A Dobos, E.: Hazai ruházati gyártók eredeti márkái bejegyzés először VGI-én jelent meg.