In: Magyar Textiltechnika, 77(4), 2-8.

Absztrakt

A nemzetközi termelés és kereskedelem szerveződését vizsgáló globális értékláncok-kutatásokban hangsúlyosan csak a 2010-es évektől jelentek meg a fenntarthatóság dimenziói, így a környezeti és társadalmi aspektus. A leginkább a munkavállalók helyzetét, körülményeit leíró, dinamikusan változó, komplex társadalmi feljebb lépés koncepciót a magyarországi ruházati iparban dolgozók kontextusában vizsgáltam, korábban készített, szakértői interjúk segítségével, hogy választ kapjak arra a kérdésre: vajon javult, vagy romlott a munkavállalók helyzete, tehát társadalmi feljebb, vagy visszalépésnek lehetünk szemtanúi? Továbbá adatbázisokkal egészítettem ki ezt a módszertant, hogy árnyaljam a társadalmi feljebb lépés szakértői vizsgálatát, és a koncepció operacionalizálását.

A Dobos, E.: A társadalmi feljebb lépés koncepció operacionalizálása: Javult vagy romlott a hazai ruházati iparban dolgozók helyzete? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: Magyar Textiltechnika, 77(3), 6-12.

Absztrakt

Számos, inkább a divattervezői területen tevékenykedő, az alapvetően a ruházati gyártásra kevésbé rálátó szerző és szakértő szájából évtizedek óta folyamatosan elhangzik, hogy „hiányzik a hazai háttéripar”, illetve, hogy „a rendszerváltás után [teljesen] megszűnt a hazai könnyűipar”. Jelen tanulmányban ezeket az állításokat szeretném cáfolni, illetve árnyalni. A globális értéklánc-elméletekhez csatlakozva, az írás kontribúciója annak a bemutatása, hogy mennyire limitáltan találkozik a hazai divattervezői-iparművészeti szcéna gyártással kapcsolatos igénye, kereslete az alapvetően a nemzetközi értékláncokba integrálódott, hazai ruházati gyártók által nyújtott kínálattal. A következőkben a hazai divatmárkák és a hazai ruházati gyártók kapcsolatát, együttműködését vizsgálom. Ehhez egyfelől főként kvalitatív kutatási módszerekhez – így a dokumentumelemzés mellett félig strukturált kutatási interjúkhoz, valamint direkt megfigyeléshez, mint leíró-feltáró módszerhez –, kisebb részben pedig leíró statisztikához nyúltam.

A Dobos, E.: Miért nem igaz, hogy nincs a hazai divattervezőknek „háttéripara”? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: Magyar Textiltechnika, 77(2), 6-13.

Absztrakt

A globális értékláncelmélet a globális ellátási láncok terjeszkedését vizsgálja, valamint azt, hogy ezen belül az érték hol keletkezik és ki, hogyan ragadja ezt meg. A gazdasági feljebb lépést – vagyis tág értelemben a világgazdaságban betöltött pozíció megtartását, vagy éppen jobb pozíció megszerzését, vagy pedig a relatív alacsony hozzáadott értékű tevékenységek felől, a magasabb hozzáadott értékűek felé történő elmozdulást – számos megközelítésből vizsgálták. Míg a menedzsment irodalom bővelkedik tanuló és vállalkozó leányvállalatok sikeres esettanulmányainak elemzésével, addig a ruházati iparban fellelhető, erősen fogoly típusú kapcsolatrendszerrel rendelkező, független beszállítókra alapozó működésre már kevés (sikeres) példát mutatnak az eddigi empirikus kutatások. Az iparágon belül a tudományos kutatások döntő többségben a feltörekvő délkelet-ázsiai országokra fókuszáltak. Azonban az Európa keleti perifériáján, és a világgazdaság félperifériáján elhelyezkedő magyarországi ruházati gyártó vállalkozások teljesen más helyzetben vannak, mint az újonnan iparosodó, gyors fejlődési, tanulási ívet felmutató ázsiai gazdaságok, mivel több évtizede beágyazódtak a globális értékláncokba a főként nyugat-európai megrendelésre történő bérmunka révén.

A Dobos, E.: Hazai ruházati gyártók eredeti márkái bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Author: Emese Dobos

In: Society and Economy, 18 Aug 2023

DOI: https://doi.org/10.1556/204.2023.00017

Abstract

Multinational companies in the fashion industry operate on a global level. Fashion was one of the first industries that outsourced production to developing countries and allowed exploitation and environmental pollution to remain hidden. But concerns regarding the industry’s (un)sustainability are rising, regarding both the environmental and the social aspects. Fashion consumption is on the rise and the industry is among the most polluting ones. With this paper, I join the debate on how to force fashion MNCs to operate sustainably. There are two opposing views on where change should come: from above (regulation) or from below (change in customer habits and the activity of sustainable fashion NGOs). According to one view, fashion is underregulated and only legislation can be a solution: MNCs will only operate sustainably if they are forced by law. The other group claims that customers should drive green initiatives as their demand catalyzes MNC production. I claim that neither side is enough, as sustainability is not necessarily the number one consideration for customers or policymakers. In this conceptual paper, I use document analysis as a qualitative approach, and descriptive statistics to support my position.

A Dobos, E.: From below or from above: How to force fashion MNCs to be more sustainable bejegyzés először VGI-én jelent meg.