Szerzők: Túry Gábor, Éltető Andrea, Szigetvári Tamás

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 155. (2025. október)

Absztrakt

Az akkumulátoros elektromos járművekre való átállás átalakítja az autóipart, alapvetően megváltoztatva az ellátási lánc struktúráit, a beszállítói kapcsolatokat és a technológiai prioritásokat. Annak ellenére, hogy az eladások növekedése a közelmúltban lassult, az elektromos átállás továbbra is jelentős változásokat okoz, beleértve a belsőégésű motorok és alkatrészeinek csökkenését, valamint az akkumulátor-beszállítók térnyerését – különösen Kínából és Koreából. Ez a tanulmány, amely 17 közép-európai autóipari vállalat vezetőivel készített félig strukturált interjúkon alapul, azt vizsgálja, hogy ezek az eltolódások hogyan hatnak a beszállítói hálózatokra és a vállalatok pozícióira. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb vállalat beszállítói számában és kapcsolataiban változások történtek, az ázsiai cégek részéről megnövekedett a verseny. Bár a technológiai innováció és az új képességekbe történő beruházás széles körben elterjedt, csak néhány vállalat számolt be jelentős fejlesztésről az ellátási lánc hierarchiáján belül, gyakran korlátozva a kulcsfontosságú értékláncokhoz való hozzáféréssel. Összességében az eredmények rávilágítanak a növekvő összetettségre, a versenyképességi nyomásra és a stratégiai partnerségek növekvő fontosságára az elektromos járműgyártás korában.

A Túry, G., Éltető, A., Szigetvári, T.: Az elektromos autók gyártására való átállás hatása a közép-európai beszállítókra bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások

Szerző: Éltető Andrea

In: Külgazdaság, 68(7-8), 88-120.

DOI: 10.47630/KULG.2024.68.7-8.88

Absztrakt

A cikk hivatalos dokumentumok alapján részletesen bemutatja, hogy miért nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást úgy tárgyalni, mintha más európai országban lennénk. A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, az okozott környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják nekik) mindenképpen megkapják, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések. A régi törvények hozzáalakítása ehhez az óriásira tervezett akkumulátor-iparághoz nem történt meg. Ahol viszont a szabályok megfelelőek, ott a központi akaratot teljesítő hatóságok nemcsak elnéző bánásmódot alkalmaznak, hanem még akár maguk is szabályt sértenek a cégek érdekében. Az újonnan hozott kormányrendeletek nem a lakosságot, hanem a cégeket segítik. Több területen megfigyelhető a transzparencia gyengülése és a hatósági tehetetlenség is. Összességében megállapítható, hogy a környezet- és természetvédelem szempontja nem érvényesül igazán ezen a területen.

A Éltető, A.: Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerkesztők: Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám

Szerzők: Ádám Zoltán, Bartha Attila, Benczes István, Éltető Andrea, Gelei Andrea, Koller Boglárka, Losoncz Miklós, Pelle Anita, Szanyi Miklós, Szilágyi Pál, Voszka Éva

In: Trendek és töréspontok V.: kockázatok és mellékhatások, Budapest: Akadémiai Kiadó (2024)

Leírás

A kötet a VTT ötödik – 2023-as – évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza, de a fő előadás szövege után a felkért hozzászólók észrevételeit is közöljük. Mint az eddigi kötetekben, úgy ebben is négy főbb témakör köré szerveződnek a fejezetek: I. A populizmus politikai gazdaságtana, II. Platformgazdaság, III. Mérlegen a Brexit, IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában.

Munkatársaink tanulmányai:

Benczes István: Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus politikai gazdaságtana
Éltető Andrea: Gondolatok a brexit kapcsán
Szanyi Miklós: Platformok és értékláncok

A Szanyi, M., Szunomár, Á., Török, Á. (szerk.): Trendek és töréspontok V.: kockázatok és mellékhatások bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

In: Bíró-Nagy, A., Medve-Bálint, G. (szerk.), 20 év az Európai Unióban – Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege. Osiris Kiadó – HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2024. pp. 129-151.

A Éltető, A.: Magyar iparpolitika eu-s keretekben bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

In: Külgazdaság, 68(1-2), 54-55.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.51

Absztrakt

Magyarország húsz évvel ezelőtt büszkén csatlakozott a nyugat-európai integrációhoz. Sok mindent jelentett ez akkor (szabadságot, biztonságot, demokráciát), annak ellenére, hogy ma az uniós tagság legfőbb előnyének a magyar lakosság a pénzügyi támogatást tartja (Bíró-Nagy et al., 2023). Erre ráerősít a jelenlegi kormányfői retorika is (nekünk a pénz jár, „tartani kell a zsákot és kész”,2 ha már nettó befizetők leszünk, el kell gondolkodni a tagság értelmén3). A magyar gazdaságot, beruházásokat, növekedést az elmúlt bő másfél évtizedben egyértelműen az uniós támogatások húzták. A 2007 és 2020 közötti időszakban az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból Magyarország átlagosan az éves GDP-jének 4 százalékát kapta.4 Ha ebből az „illiberális” időszakot nézzük, akkor 2010 és 2022 között az Európai Unió évente átlagosan 4,3 milliárd euró, összesen 56 milliárd euró nettó transzferrel támogatta Magyarországot, ami a Marshall-segélyhez mérhető forrásjuttatás (Gulácsi & Kerényi, 2023). Az uniós támogatások fejlesztési hatása még akkor is érvényesült, ha az Orbánkormány alatt intézményesült korrupció miatt egy részük járadékká, kormányközeli cégek, személyek vagyonává alakult. Az apatikus magyar társadalom 57 százaléka tolerálja a korrupciót, miközben az uniós átlag e téren 33 százalék (Transparency International, 2023).

A Éltető, A.: Kockázatos lavírozás nyugat és kelet között bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Andrea Éltető, József Péter Martin

In: Post-Communist Economies, (2024)

DOI: 10.1080/14631377.2024.2306423

Abstract

The aim of the article is to show how modern autocracies can distort traditional institutions’ principles of functioning and form state–business relations for their own benefit. Our case study is Hungary, an autocratic system within a democratic union, where the economic conditions have worsened in the past couple of years. Based on documentary evidence, data and interviews, we demonstrate how the regime’s longevity depends on three main factors: alternative institutional arrangements, perceived individual economic welfare and support of business actors. The tools to handle foreign investors and control domestic business are different but creative and effective and can result in a long-term conciliation of different players and the stabilisation of the ruling power even in case of economic difficulties.

A Éltető, A., Martin, J.P.: Captured institutions and permeated business – the longevity of Hungarian autocracy bejegyzés először VGI-én jelent meg.