Navigating Sovereignty, Dependence, and Economic Development

István Benczes: ‘Defining Economic Governance Through Critical Junctures and Learning by Doing ‘

Krisztina Arató, Boglárka Koller and Anita Pelle: ‘Why Does Hungary Not Use the Euro? The Reasons and Context Behind Staying Out’

Andrea Éltető: ‘Hungarian Industrial Policy in an EU Framework’

Download the book HERE

A The Path of Hungary’s EU Membership. Navigating Sovereignty, Dependence, and Economic Development bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Lakócai Csaba

In: Bulletin of Geography. Socio-economic Series. Online. 2 December 2025. No. 70, pp. 125-135.

DOI 10.12775/bgss-2025-0043

Absztrakt

The latest pandemic had disparate impacts on the quality of life of individuals around the world. The primary hypothesis guiding this research is that the impacts on quality of life during the pandemic years are associated with the pre-pandemic social and environmental conditions. However, the effects varied across certain groups of countries and regions, as well as across different years. In order to substantiate this assumption, an analysis will be conducted on the 27 member states of the European Union at the national and NUTS2 regional levels. The regression analysis demonstrates that life expectancy in 2021 decreased more where it was lower before the pandemic. In 2020 and 2022, there were no significant differences in terms of life expectancy changes across the countries. However, we get a more nuanced picture at the regional level. In terms of life satisfaction, a convergence between the EU countries is observed by 2022.

A Lakócai Cs.: Quality of life in the EU countries and regions before and during the COVID-19 pandemic years bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Adam Ambroziak, a Warsaw School of Economics professzora tartotta, Éltető Andreával közös projektjéből.

Előadásának címe: State aid patterns in Poland and Hungary 

Időpont: 2025. szeptember 30. (kedd), 10.00-12.00

Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. T. ép. 4. em. 24. tárgyaló

A Vendégváró – 2025. szeptember bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Koller Boglárka és Éltető Andrea

In: Külgazdaság, LXIX. évf., 2025. július–augusztus (72–100. o.)

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2025.69.7-8.72

Absztrakt

A cikk az európai védelmi politika jelenkori kihívásait vizsgálja a közös védelmi stratégia megvalósításának lehetőségeire fókuszálva. Az egységes védelemnek voltak már figyelemre méltó kezdeményezései a nyugat-európai integráció indulásakor, de ezek politikai, ideológiai és szuverenitással kapcsolatos okok miatt nagyrészt eredménytelenek maradtak. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014. évi annektálása és Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni agressziója azonban sürgetővé tette az egységes európai védelmi stratégia újragondolását. Donald Trump újra választása és a transzatlanti kapcsolatok gyökeres átalakulása sürgetővé tette az Európai Unió önálló védelmi képességeinek megerősítését. A cikk a differenciált integráció fogalma alapján vizsgálja a védelmi politika rugalmas megközelítését, amely lehetővé teszi a különböző szintű elkötelezettséget és együttműködést az EU tagállamok és harmadik országok között. Az írás a védelempolitika fiskális, ipari és innovatív aspektusait is bemutatja, hangsúlyozva a három pillér közötti összefüggéseket. A cikk amellett érvel, hogy a differenciált és integrált európai védelmi politika megteremtése elengedhetetlen az Európai Unió biztonságának megerősítése és versenyképességének erősítése szempontjából is, mert az átalakuló globális külpolitikai és külgazdasági térben csak így őrizhetőek meg az integráció vívmányai.

A Koller, B., Éltető, A.: Három pillér, egy cél: A közös európai védelem megteremtésének kihívásai és lehetőségei bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Deák András

In: Biró Dávid, Egeresi Zoltán (eds.): Connectivity in a changing world: Turkic States and the middle corridor. Budapest: Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Iroda, 2025. pp. 79-100.

Absztrakt

The EU’s Russian fossil fuel exit has changed the context of Central  Asian energy exports considerably. Before Russia’s renewed aggression against Ukraine in February 2022, Russia’s hydrocarbons provided roughly 40% of Europe’s demand. Three years later, Russian exports have retreated only to a handful of countries within the EU, holding only small margins in their former market. According to Eurostat, the share of Russia in direct EU energy imports was 5.4% in 2023, falling from 29.3% in 2019. One might think that disappearing Russian exports have been opening up a huge market for alternatives, among others, Central Asian suppliers. In reality, energy warfare between the European Union and Russia raises various infrastructural, market, and notional barriers before Kazakh, Azerbaijani, and potential Turkmen exporters. These new constraints increase already existing uncertainty regarding the future of EU fossil markets and may deteriorate its business attractiveness in the eyes of Central Asian producers.

The paper provides an early analysis of major change factors relevant to the Central Asia-EU energy bridge. Understandably, we focus  on fossil fuel markets, primarily oil and gas, and skip prospective segments, such as minor or rare minerals and renewable energy. In the first section, we provide an overview of relations prior to 2022 and the shifts after the war restarted. We discuss the problems of Kazakh oil  transit through Russia, the potential of Azerbaijani oil and gas exports, and their future conditions. In the second part of the paper, we try to outline the dynamics between the EU’s Russia fossil fuel exit and its decarbonization agenda—two contradictory drivers, offering only a limited and shrinking rationale for major investments in European exports in Central Asia.

A Deák, A.: Is the EU’s exit from Russian fossil fuels an opportunity, a threat, or a nuance for Central Asian energy exporters? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: MAGYAR TEXTILTECHNIKA LXXVIII. ÉVF. 2025/3 65-68. o.

ISSN: 2060-453X

Absztrakt

2025. június 5-én immár 5. alkalommal rendezte meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete (KRTK VGI) nemzetközi Visegrádi Konferenciáját, idén virtuális formában. Az idei alkalommal a V4-ek textiliparának külön szekciót szenteltek a szervezők, amelyet Dobos Emese, a VGI tudományos segédmunkatársa vezetett. A konferencia három tematikus szekció köré épült: ezek

• Az Ukrajnában zajló háború jogi, társadalmi és politikai hatásai Magyarországra és Lengyelországra,
• Az Európai Unió bővítése és a visegrádi együttműködés kérdései, valamint a
• Politikai válaszokra adott, lentről épülő válaszok a V4-eknél: feljebblépési folyamatok és fenntarthatóság a textiliparban

címet viselték. A szekció pedig remélhetőleg egy regionális, illetve visegrádi országok közötti tudás-, és tapasztalatcsere első állomása.

A Dobos, E.: Feljebblépési és fenntarthatósági folyamatok a visegrádi országok textiliparában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

In: MAGYAR TEXTILTECHNIKA LXXVIII. ÉVF. 2025/3 65-68. o.

ISSN: 2060-453X

2025. június 5-én immár 5. alkalommal rendezte meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete (KRTK VGI) nemzetközi Visegrádi Konferenciáját, idén virtuális formában. Az idei alkalommal a V4-ek textiliparának külön szekciót szenteltek a szervezők, amelyet Dobos Emese, a VGI tudományos segédmunkatársa vezetett. A konferencia három tematikus szekció köré épült: ezek

• Az Ukrajnában zajló háború jogi, társadalmi és politikai hatásai Magyarországra és Lengyelországra,
• Az Európai Unió bővítése és a visegrádi együttműködés kérdései, valamint a
• Politikai válaszokra adott, lentről épülő válaszok a V4-eknél: feljebblépési folyamatok és fenntarthatóság a textiliparban

címet viselték. A szekció pedig remélhetőleg egy regionális, illetve visegrádi országok közötti tudás-, és tapasztalatcsere első állomása.

A beszámoló itt elérhető.

A Konferenciabeszámoló: 5th Visegrad conference bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Erzsébet N. Rózsa, Viktor Marsai, András Bartók

In: Li, Y., Leandro, F.J.B.S., Tavares da Silva, J., Rodrigues, C. (eds) The Palgrave Handbook on China-Europe-Africa Relations. Palgrave Macmillan, Singapore. pp. 849–864.

DOI: 10.1007/978-981-97-5640-7_41

Abstract

Whilst the European Union’s approach to its direct and farther away neighbourhood has been based on the EU’s regional perception of the world, China—reminiscent with its classical concentric circular worldview—initiates and operates its foreign relations on a bilateral basis, even if in some cases some formal regional fora do appear. These different approaches provide a specific overlap in Africa, where in the different sectors, they may clash or contribute to each other. The international multilateral fora (UN, EMP, FOCAC, etc.) add a specific element when they provide opportunities for a wider cooperation (such as anti-piracy and peacekeeping operations). In the following chapter, we explore the characteristics and the development of the EU and China’s regional approach to Africa, as well as the African understanding of regionalism. We aim to highlight similarities as well as important structural differences in the two entities’ relationships with African countries, institutions, and coalitions. Following this comparative case study-based analysis, our findings suggest that the different approaches of theEU and China have a variety of causal vectors, with a spectrum from the pragmatic to the political-cultural factors.

A N. Rózsa, E., Marsai, V., Bartók, A.: Regionalism vs Bilateralism in the EU-China-Africa Relations bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Author: Veronika Czina

In: Allegra Wirmer, Irene Rusconi (eds.) How can an expanding EU best protect rule of law and democracy? European Council Experts’ Debrief, February 2024, pp. 5-6.

Abstract

The institutions of the EU have been busy trying to reform the EU’s rule of law protection toolkit in the past few years. However, it seems like there is still room for improvement: rule-breaking Member States can still control the narrative, as exemplified by the vote on Ukraine’s aid package in which Hungary had to be pressured and lobbied into supporting the decision. However, when it comes to the rule of law, such soft methods have proven ineffective so far, so it is time to focus on enforcement. The EU needs a clear strategy and Member States’ willingness is essential to address rule of law violating behaviour.

A Czina, V.: Challenges in protecting rule of law: the Hungarian case and EU responses bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Veronika Czina, Tamás Szigetvári, Gábor Túry

In: Kaeding, M., Pollak, J., Schmidt, P. (eds) Enlargement and the Future of Europe. Springer, Cham, (2023). pp. 55-59.

DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-43234-7_13

Abstract

The current Hungarian foreign policy is committed to the integration of the Western Balkan countries and has been supportive in this regard ever since the country first gained European Union (EU) Membership in 2004. Hungary borders the Western Balkans and hence the region’s stability is crucial in both political and economic senses. However, compared to its previous strategy, the EU is now more cautious, preferring a stricter conditionality and slower accession for (potential) candidate countries. By contrast, Hungary is keen to speed up enlargement and would not only want to accelerate the process, but would also prefer to ease accession conditions. Nevertheless, it is recognised that rapid enlargement could undermine the entire European integration project’s internal cohesion and thus do more harm than good.

A Czina, V., Szigetvári, T., Túry, G.: Enlargement at All Costs? A View from Hungary bejegyzés először VGI-én jelent meg.