Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás Tibor

In: Politikatudományi Szemle, 35(2), 34–62.

DOI: 10.30718/POLTUD.HU.2026.2.34

Absztrakt

Jelen tanulmány a gazdasági euroszkepticizmus magyarországi térnyerését és annak a közvéleményre gyakorolt hatásait vizsgálja. A magyarországi euroszkepticizmussal kapcsolatos szakirodalom ugyan kiterjedt, a gazdasági dimenzió azonban mindmáig alulreprezentált; a tanulmány ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. A gazdasági euroszkeptikus narratíva a 2010-es évektől 2025-ig egészen odáig eszkalálódott, hogy a kormányzati kommunikáció az Európai Uniót jelölte meg a hazai gazdasági problémák fő bűnbakjaként, kétségbe vonva az EU-tagság gazdasági előnyeit és Magyarország nettó kedvezményezetti státuszát. Noha a gazdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy Magyarország jelentős haszonélvezője az EU-tagságnak, a politikai narratíva mégis számottevő attitűdváltozást eredményezett a magyar társadalomban. A tanulmány négy hullámban felvett közvélemény-kutatási adatok segítségével igazolja, hogy 2021 és 2025 között megduplázódott azok aránya, akik szerint az EU-tagság gazdaságilag nem előnyös Magyarország számára, és 29 százalékról 40 százalékra nőtt azoké, akik az országot „nettó befizetőnek” tartják. A változás kiemelkedően erős a Fidesz-szavazók körében, ahol a gazdasági euroszkepticizmus mára többségi állásponttá vált. A regressziós elemzés megerősíti, hogy a pártpreferencia a gazdasági euroszkepticizmus legerősebb meghatározó tényezője. A tanulmány eredményei rávilágítanak, hogy az EU-tagság ugyan kétségkívül jelentős gazdasági haszonnal jár, az elitvezérelt euroszkeptikus narratíva képes érdemben formálni a közvéleményt, ami hosszú távon komoly veszélyt jelenthet az európai integráció magyarországi támogatottságára.

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T. T.: „Brüsszel a hibás”. A gazdasági euroszkepticizmus térnyerése és társadalmi hatásai Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.