Szerző: Szunomár Ágnes

In: Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám: Trendek és töréspontok VI.: trendváltás és túlélés. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025. pp 73-84.

ISBN: 978 963 664 112 2

Absztrakt

Bár a neoliberalizmus fénykorában szinte teljesen eltűnt a köztudatból, ma az iparpolitika kétségkívül globális reneszánszát éli Az éghajlatváltozás politikai és gazdasági problémaként való megjelenése, a 2008-as gazdasági válság és a neoliberális gazdaságpolitikába vetett hit meggyengülése, a világjárvány és a megnövekedett geopolitikai feszültségek folyamatos aggodalomra adnak okot az ellátási láncok rugalmasságával, a piacok erőforrás-elosztó képességével, valamint a gazdaság- és nemzetbiztonsággal kapcsolatban. Az itt sorolt folyamatok szükségszerűen igényt teremtettek a gazdaságba történő állami beavatkozásra, egy új típusú iparpolitikára. Ez az iparpolitika azonban különbözik elődjeitől, egyrészt abban, hogy szorosabban kapcsolódik az innovációs politikához, másrészt a környezetvédelmi célkitűzésekhez is, melyet a zöld iparpolitika elnevezés fogalmának elterjedése is jelez.

A Szunomár, Á.: Zöld nagy ugrás: a kínai állam szerepe a zöld iparágak fejlesztésében bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások

Szerző: Éltető Andrea

In: Külgazdaság, 68(7-8), 88-120.

DOI: 10.47630/KULG.2024.68.7-8.88

Absztrakt

A cikk hivatalos dokumentumok alapján részletesen bemutatja, hogy miért nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást úgy tárgyalni, mintha más európai országban lennénk. A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, az okozott környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják nekik) mindenképpen megkapják, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések. A régi törvények hozzáalakítása ehhez az óriásira tervezett akkumulátor-iparághoz nem történt meg. Ahol viszont a szabályok megfelelőek, ott a központi akaratot teljesítő hatóságok nemcsak elnéző bánásmódot alkalmaznak, hanem még akár maguk is szabályt sértenek a cégek érdekében. Az újonnan hozott kormányrendeletek nem a lakosságot, hanem a cégeket segítik. Több területen megfigyelhető a transzparencia gyengülése és a hatósági tehetetlenség is. Összességében megállapítható, hogy a környezet- és természetvédelem szempontja nem érvényesül igazán ezen a területen.

A Éltető, A.: Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások bejegyzés először VGI-én jelent meg.