Szerzők: Csiki Varga Tamás, Deák András és Felméry Zoltán

In: Friedery, R., Weiner, Cs., Szentgáli-Tóth, B. (Eds.): Refugees, resources, security, and beyond: Legal and broader impacts of the war in Ukraine on Hungary and Poland. 

DOI: 10.1556/978963664121.11

Bevezetés

A közép- és kelet-európai (KKE) társadalmak kevesebb mint három éven belül, 2020 és 2022 között két jelentős biztonsági fenyegetéssel szembesültek. A Covid-járvány és az orosz-ukrán háború különálló kihívásokat jelentett. A mindennapi életet jelentősen befolyásoló tömeges járványok új, vagy legalábbis régóta nem tapasztalt jelenségnek tekinthetők. A több mint egy évszázaddal ezelőtt bekövetkezett spanyolnátha valószínűleg az utolsó említésre méltó esemény, amely maradandó hatást gyakorolt a közvélemény jelenlegi fenyegetésről alkotott képére és annak tényleges kezelésére. A helyi elitnek és a közvéleménynek nem voltak egyértelmű elvárásai a teendőkkel kapcsolatban, csak abban volt közös megegyezésük, hogy mit kell elkerülni. A természeti katasztrófákhoz hasonlóan a válság volt az, ami a közvélemény megítélését és a Covidról alkotott képet alakította, nem pedig a társadalmi diskurzusok.

Annak ellenére, hogy nagyságrendjét és közelségét tekintve kétségtelenül új volt, az orosz-ukrán háború egy már kialakult mentális környezetben találta meg a helyét. A helyi társadalmaknak korábbi tapasztalataik voltak Oroszországgal, a katonai konfliktusokkal és az azokkal járó következményekkel kapcsolatban. Ezek a lenyomatok, bárhonnan is származtak, és bármilyen előírásokat is jelentettek, az emberek és az elitek fenyegetettség-érzékelését már létező, felismerhető kognitív pályákra helyezték. Az emberek több észlelési mintát ismertek fel, amikor meg kellett érteniük a háborút; felhasználhatták a korábbi esetekben kipróbált attitűdjeiket és hiedelmeiket. A felismerhetőség alapvető különbség volt a Covid és a háború között.

A következő oldalakon áttekintjük e két válság hatásait, és különösen az orosz-ukrán háborúnak a közvéleményre gyakorolt hatásait. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet 2019, 2021 és 2023 őszén három felmérést végzett a magyar fenyegetettségérzetről és biztonságpolitikáról. Ezek a felmérések, még ha különböző mintán is gyűjtötték őket, összehasonlítható és reprezentatív adathalmazt biztosítanak. A felmérési kérdések azonosak, vagy csak kismértékben módosultak, tükrözve a biztonsági környezet változó módozatait. Továbbá a 2023. októberi felmérést négy közép-kelet-európai országban (Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) is elvégeztük, hogy javítsuk az eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságát.

Ezek az értékelések azonban visszamenőlegesen készülnek. Tekintettel arra, hogy a szerzők nem látták előre a következő években kibontakozó biztonsági fejleményeket, nem volt világos rálátásuk ezekre a kihívásokra 2019-ben. Ennek eredményeképpen nem tudtunk olyan átfogó módszertani eszköztárat kidolgozni, amely előzetesen mélyebb betekintést nyújtott volna a különböző társadalmi kognitív mintákba. A 4. szakasz, „Kongruenciák a gyakorlatban”, nagyrészt a John Lukacs Intézet munkadokumentum-sorozatában közzétett előzetes megállapításokat foglalja magában.

A Csiki Varga, T., Deák, A., & Felméry, Z.: Images of the Russian–Ukrainian war in Hungarian and Central and Eastern European public discourses bejegyzés először VGI-én jelent meg.