Szerzők: Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

In: Külgazdaság, 69(1-2), 6-17.

DOI: 10.47630/KULG.2025.69.1-2.6

Absztrakt

A 2024-es Körkérdésében a Külgazdaság arra kereste a választ, hogy szükség van-e új gazdaságpolitikára Magyarországon? Mi a válaszunkban – kutatási területeinknek megfelelően – már akkor is a nemzetközi politikai, gazdasági világrend, a világgazdasági folyamatok változása, jellemzői irányából közelítettünk. Ezt azért is fontos iránynak gondoltuk, mert a magyar gazdaság erősen nyitott, belső folyamatait, a gazdaságpolitika lehetőségeit a nemzetközi trendek határozzák meg. A környezet leírásában akkor a világ legtekintélyesebb gazdasági hetilapja, a The Economist kifejezéséből indultunk ki – mintegy megelőzve az idei kérdést –, amely 2024-et a „multipoláris rendetlenség” kifejezéssel írta le, egyre több olyan konfliktussal, amely évekre befagyhat (The Economist, 2023).

A Antalóczy, K., Sass, M.: Már a jövő sem a régi – csak kérdéseink vannak bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Andreja Jaklič, Magdolna Sass

In: Acta Histriae, 32(3), 321-340.

Abstract

This article examines foreign direct investment (FDI) as an indicator of economic integration, focusing on Central and Eastern Europe (CEE) in the two decades they have been EU members. Although CEE countries have remained on the EU’s periphery and struggled with development gaps, they have attracted substantial FDI, especially in the first decade after accession, fuelling the growth of outward FDI and integration into global value chains. Despite CEE economies like Slovenia and Hungary having seen differences in their use of FDI, such investment and European integration will remain central to the region’s economic development, even amid the ongoing geopolitical tensions.

A Jaklič, A., Sass, M.: Foreign Direct Investment in Central and Eastern Europe After Two Decades of EU Enlargement: Slovenian and Hungarian Perspectives bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Imre Fertő, Mahammad Kheyirkhabarli, Magdolna Sass

In: Applied Economics Letters, 31(8), 702–705.

DOI: 10.1080/13504851.2022.2145010

Abstract

Using Trade in Value Added (TiVA) data in gravity models may result in new insights into international trade. The aim of this article is to compare whether for a large set of OECD and non-OECD countries, relying on ‘traditional’ foreign trade data and TiVA data results in differences in gravity model estimations. According to our results, these differences are minor, which can be explained by the fact that the inclination of countries to trade gross and value added may be similar.

A Fertő, I., Kheyirkhabarli, M., Sass, M.: Gravity models with TiVA data: do they bring new results? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Andrea Éltető, Tamás Peragovics, Magdolna Sass, Ágnes Szunomár

China’s European Bridgehead? The Chinese Economic Presence in Hungary, Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest (2024)

Abstract

While the EU-China relationships are fraught with controversies, the Hungarian government has for many years been strengthening cooperation with the East Asian power. Several new investments have been realised or announced, large infrastructure projects are planned, in May 2024 the Chinese president visited Budapest and in July 2024, the Hungarian prime minister reciprocated the visit.
This paper unpacks the highly intertwined and interrelated political, economic, and environmental aspects and challenges of this friendship – as the leaders of the two countries often label it.

A Éltető, A., Peragovics, T., Sass, M., Szunomár Á.: China’s European Bridgehead? The Chinese Economic Presence in Hungary bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Article by Magdolna Sass on the Institute of World Economics’ blog

Over the past two decades, China’s share of the world economy’s total FDI stock has grown rapidly. While in 2000 the country’s share was negligible, by 2023 it accounted for nearly 7% of the total stock, according to UNCTAD data. This rapid growth contrasts with the stagnating share of the other BRICs and the slightly or significantly declining share of the leading developed economies (especially the US). Since 2009, China has been the „podium” country in terms of annual outward FDI inflows every year, mostly behind the US and ahead of Japan in the ranking. Nevertheless, there have been years when China has been the largest source of outward FDI in the world economy: for example, in 2014 or 2020. In 2022, China accounted for more than 10% of total annual outward FDI in the world economy, and in 2023 for more than 9.5%. Including Hong Kong, these shares are more than 17% and more than 16% respectively (UNCTAD). (Further growth is likely to continue, as outward FDI in China accounted for 16% of GDP in 2023, compared to an OECD average of 52% and even around 20% for Central and Eastern European countries.)

Read more

A Hungary is the recent European leader in Chinese investment: but who benefits? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

In: Külgazdaság, 68(1-2), 5-14.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.5

Absztrakt

Recesszió vagy infláció? – tette fel Körkérdését a Külgazdaság a tavalyi évben. Ma már látjuk a választ. Magyarország esetében: recesszió és infláció. A cikkünk írásakor elérhető adatok szerint 2023 a stagfláció éve volt: miközben a GDP feltehetően csökkent, az infláció kiugróan magas volt. A viharos nemzetközi környezet minden országot sújtotta, de az 1. és a 2. ábra jól mutatja, hogy Magyarország a régiós társaihoz képest is nagyon rosszul teljesített. A gazdasági visszaesés melletti magas infláció szerkezeti problémákra és a piaci mechanizmusok egyre erőteljesebb visszaszorítására hívja fel a figyelmet. Az év utolsó két hónapjában látható erős ütemcsökkenés egyik legfőbb oka – a kereslet visszaesésén kívül – a rendkívül magas, a többi visegrádi országét jelentősen meghaladó bázis: 2022 decemberében a hazai inflációs ráta 26,2 százalék, míg a szlovák és a lengyel 15, a cseh pedig 17 százalék volt.

A Antalóczy, K., Sass, M.: Növekvő szuverenitás helyett – hármas függés bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Fertő Imre, Mahammad Kheyirkhabarli, Sass Magdolna
In: Statisztikai Szemle, 101(6), 522–541.

Absztrakt

A hozzáadottérték-kereskedelem (TiVA) adatainak gravitációs modellekben való felhasználása új eredményeket hozhat a nemzetközi kereskedelem elemzésében. A cikk célja annak vizsgálata, hogy az OECD-országok és egyes nem OECD-országok esetében a „hagyományos” külkereskedelmi adatokra és a TiVA-adatokra támaszkodó gravitációs modellbecslések eredményei jelentősen eltérnek-e egymástól. A számításokat az 1995 és 2018 közötti időszakra, egy 66 országot tartalmazó adatbázisra végeztük el. Eredményeink szerint a hagyományos külkereskedelmi és a TiVA-adatokra alapuló számítások eredményei között csekély a különbség, ami azzal magyarázható, hogy az egyes országok hajlandósága a „bruttó” külkereskedelemre és a hozzáadottérték-kereskedelemre egyaránt nagyon hasonló lehet. Szintén nem találtunk jelentős különbséget az eredmények között akkor, amikor a vizsgált országcsoportot kettébontottuk gyártó- és székhelygazdaságokra. Feltételezésünk szerint az iparági szintű elemzések árnyaltabb eredményeket hozhatnak.

A Fertő, I., Kheyirkhabarli, M., Sass, M.: Gravitációs modellek új és hagyományos külkereskedelmi adatokkal bejegyzés először VGI-én jelent meg.