Szerzők: Szigetvári Tamás, Túry Gábor

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 154. (2024. december)

Absztrakt

Az autóipar a gazdasági és technológiai felzárkózási folyamat fő mozgatórugója, így az állami fejlesztéspolitika kiemelt célterületének számít. Ez nem csak közvetlen anyagi támogatást jelent, hanem adópolitikát vagy munkaerő-piaci szabályozást is. A munkaigényes tevékenységek dominanciájához vezető politikák azonban hosszú távon alááshatják egy ország versenyképességét, megakadályozva, hogy kitörjön a közepesen fejlett országok technológiai csapdájából, és feljebb tudjon kerülni a globális értékláncban.

Magyarország és Törökország sok tekintetben hasonló sajátosságokkal bír a politikai rendszer működése és gazdasági fejlettsége, illetve az ebből fakadó problémák tekintetében. A két ország autóipara szintén számos hasonlósággal bír, és a gazdaságpolitikai támogatási rendszerében is hasonló egyoldalúságok alakultak ki. Meglátásunk szerint a szűkkörű fejlesztési koalíciók támogatása a felzárkózási folyamattal ellentétes irányba mutat, lehetővé téve a járadékvadász hozzáállást, nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is.

A Szigetvári, T., Túry, G.: Magyar és a török autóipari fejlesztéspolitikák. Van kiút a közepes jövedelmi csapdából? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Erzsébet N. Rózsa, Tamás Szigetvári

In: From synergy to strategy in the black sea region. Assessing opportunities and challenges. Working Papers Series, No. 51. Bucharest: European Institute of Romania (2024). pp. 64-65.

Introduction

The Black Sea and the basin itself have for millennia been a transit route and provided connectivity – for military campaigns or migration among others – among Eastern – and Southeast Europe, the Caucasus, Central Asia, and the Middle East, both on land and on sea. Yet, it has mostly remained peripheral to mainstream European history, a field of regional power competition (Tsarist Russia and Ottoman Türkiye), and even to global power interests (Great Britain). Despite the fact that, the Black Sea constituted the border between the two worlds, during the Cold War, it was the accession of Romania and Bulgaria to the European Union and to NATO that seemed to offer renewed importance to the region.

A N. Rózsa, E., Szigetvári, T.: Connectivity, the Black Sea Region, and Hungarian Priorities bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Veronika Czina, Tamás Szigetvári, Gábor Túry

In: Kaeding, M., Pollak, J., Schmidt, P. (eds) Enlargement and the Future of Europe. Springer, Cham, (2023). pp. 55-59.

DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-43234-7_13

Abstract

The current Hungarian foreign policy is committed to the integration of the Western Balkan countries and has been supportive in this regard ever since the country first gained European Union (EU) Membership in 2004. Hungary borders the Western Balkans and hence the region’s stability is crucial in both political and economic senses. However, compared to its previous strategy, the EU is now more cautious, preferring a stricter conditionality and slower accession for (potential) candidate countries. By contrast, Hungary is keen to speed up enlargement and would not only want to accelerate the process, but would also prefer to ease accession conditions. Nevertheless, it is recognised that rapid enlargement could undermine the entire European integration project’s internal cohesion and thus do more harm than good.

A Czina, V., Szigetvári, T., Túry, G.: Enlargement at All Costs? A View from Hungary bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Dorota Jegorow, Judyta Przyłuska-Schmitt, Tamás Szigetvári, Jaroslav Bučková

In: Scientific Papers of Silesian University of Technology Organization and Management Series, 2023 : 176, 169-184.

Abstract

The issue of gender in analyzes concerning entrepreneurship is part of numerous items, most of which focus on showing the worse situation of women, often equated with discrimination. Qualitative analyzes are often directly linked to a clear predominance of men in the population of entrepreneurs. This study is of a theoretical-cognitive nature. By emphasizing the prevailing gender discrimination, structural inequalities, and lack of consensus within the scientific community, the article contributes to the ongoing discussion on women’s entrepreneurship and the challenges they face. The quantitative nature of the study aims to determine the ratio of women to men engaged in entrepreneurial activities during the social, economic, and political changes that have taken place in Poland over the past three decades. The research problem was embedded in the conception of natural differences between the number of women and men as entrepreneurs wherein the criteria of sustainable development, with convergent entrepreneurial intentions of both sexes.

A Jegorow, D., Przyłuska-Schmitt, J., Szigetvári, T., Bučková, J.: The role of gender as an independent determinant of entrepreneurship (evidence from Poland) bejegyzés először VGI-én jelent meg.