Authors: Ágnes Szunomár, Tamás Peragovics, Csaba Weiner

In: Politics in Central Europe, 20(2), 271-301.

Abstract

International business research is usually focused on various aspects of foreign direct investment (FDI) by non‑European emerging‑market multinational enterprises (EMNEs) without attention to non‑traditional factors pulling them into host countries. The objective of this paper is to examine the investments of EMNEs from two source countries, China and Russia, within the Visegrad Four (V4) economies. Based on interviews and a qualitative document analysis, it explores the main characteristics of their investments into the V4, including host‑country determinants by focusing on macroeconomic, institutional and political factors. The paper finds that these factors do influence EMNEs’ investment practices, and that they correlate with the changing quality of political relations, but this influence needs to be assessed on a case‑by‑case basis.

A Szunomár, Á., Peragovics, T., Weiner, Cs.: The role of institutional and political factors in attracting Chinese and Russian multinationals to the Visegrad countries bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Deák András, Szabo John, Weiner Csaba

In: Nemzet és Biztonság, 16(4), 84–107.

DOI: doi.org/10.32576/nb.2023.4.5

Absztrakt

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta drámaian visszaestek az Európába irányuló orosz gázszállítások. Tanulmányunk azzal foglalkozik, hogy Oroszország hogyan szankcionálta a gázfegyver bevetésével a háború előtt még viszonylag oroszbarát politikát folytató közép- és kelet-, illetve dél-európai államokat, és utóbbiak miként reagáltak erre. Oroszország szándéka az volt, hogy a célország minimalizálja a hozzájárulását Ukrajna honvédő erőfeszítéseihez és a nyugati szankciókhoz, illetve hogy tartsa fenn az együttműködést Oroszországgal. Magyarország, Bulgária és Szerbia esetének segítségével, valamint az N. C. Crawford és A. Klotz 1999-es írásában ismertetett négy befolyásolási modell – kényszerítés, normatív kommunikáció, erőforrás-megtagadás és politikai törés – alkalmazásával mutatjuk be, hogy milyen különbözően működnek a szankciók eltérő társadalmi-politikai kontextusban. Habár egyik eset sem kínál vegytiszta példát, a domináns jegyek alapján mindegyik ország egy-egy modellt képvisel – Magyarország a normatív kommunikációt, Szerbia az erőforrás-megtagadást, Bulgária pedig a politikai törést –, míg az úgynevezett kényszerítés minden országban megjelent. A célország főbb vonatkozó ismérvei – bel- és külpolitika, energiapolitika, az energiarendszerek jellemzői – közül az állam behatolása a társadalomba különösen fontos szerepet játszott a szankciók kialakításában és hatásában, illetve a szankcionáltak válaszlépéseiben.

A Deák, A., Szabo, J., Weiner, Cs.: „Baráti tűz” Közép- és Kelet-Európára – Hogyan működik az orosz gázfegyver a nyugati szövetségi rendszer perifériáin? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Weiner Csaba, Kotek Péter, Takácsné Tóth Borbála

In: Külgazdaság, 68(5-6), 3-39.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.5-6.3

Absztrakt

A keleti bővítések hatására megugrott az Európai Unió függősége az orosz gáztól, és a közösség óvatosabbá vált az orosz gázszállításokkal szemben. A tanulmány a 11 közép- és kelet-európai új tagállam oroszgáz-függőségét értékeli, figyelembe véve a nemzeti energiastratégiáikban a 2004. évi bővítés idején megfogalmazott célokat és azok megvalósítását. A gázfüggőség méréséhez egy kereslet- és egy kínálatoldali összetett mutatót használ két évre: 2004-re és 2019-re, utóbbi az utolsó teljes év két nagy válságesemény, a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja előtt. A fő következtetés, hogy amíg az új tagállamok többnyire kínálati oldali intézkedésekkel csökkentették gázfüggőségüket, addig a régi tagállamokban nőtt a függőség a kínálati és keresleti mutatók különféle negatív tendenciáinak következtében. Az új gázinfrastruktúra-kapacitások hozzájárultak az új tagállamok kínálati és útvonal-diverzifikációjához, de a gázfelhasználás csökkentése nem kapott elegendő figyelmet Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig.

A Weiner, Cs., Kotek, P., Takácsné, Tóth B.: Közép- és Kelet-Európa függősége az orosz gáztól: Mi változott 2004 és 2019 között? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Abstract

A Muth, D., Weiner, C., Lakócai, Cs. Public support and willingness to pay for a carbon tax in Hungary: can revenue recycling make a difference? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Weiner Csaba, Muth Dániel, Lakócai Csaba

In: Közgazdasági Szemle, 70(október), 1077-1107.

DOI: 10.18414/KSZ.2023.10.1077

Absztrakt

Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának visszaszorítása érdekében az Európai Unió 2027-től szén-dioxid-árazást vezet be az épületek és a közlekedés energiafelhasználására. Tanulmányunk elsőként vizsgálja egy kelet- közép- európai országban a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint a bevétel-visszaforgatás hatását az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra. Ezeket a kérdéseket és a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit egy átfogó magyarországi nagymintás felmérés keretében elemeztük. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon alacsony a szén-dioxid-adó elfogadottsága, amit a bevétel-visszaforgatási mechanizmusok ugyan némileg növelnek, de nem jelentős mértékben. Ezek a megállapítások a fizetendő pénzösszegekre is igazak. Újszerű empirikus kutatási eredmény az egészségügy és az oktatás fejlesztésének népszerűsége a választható bevétel-visszaosztási intézkedések között. További fontos tanulság, hogy a társadalmi támogatottság érdekében a szociálpolitikai szempontokat is be kell építeni az éghajlat-politika kialakításába.

A Weiner, Cs., Muth, D., Lakócai, Cs.: A szén-dioxid-kibocsátást terhelő adó társadalmi elfogadottsága és a fizetési hajlandóság alakulása Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.