Peragovics Tamás bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogján

Az USA Irán elleni háborúja kontraproduktív. Stratégiai céljai zavarosak, szinte naponta változnak, még ha a katonaiak egyértelműek és könnyen végrehajthatóak is. A kampány elidegenítheti a legközelebbi szövetségeseket, felrúgja a Közel-Kelet egyébként is törékeny stabilitását, és nyilvánvalóvá teszi az öbölmenti olajmonarchiák amerikai függésének hátulütőit. A legfőbb vezető meggyilkolása dacára Iránban nincs nyoma rendszerváltásnak, az iszlamista teokrácia intézményei továbbra is állnak. A 86 éves ajatollah mártírsága ajándék lehet az újraszervezedő rezsim számára, a stafétát tőle átvevő 56 éves fia a korábbinál is keményvonalasabb politikát folythathat. Közben Kína és Oroszország megelégedéssel nézheti, ahogy Washington a nemzetközi instabilitás legfőbb forrásává válik, és üres erődemonstrációra fordítja az ország erőforrásait és hitelességét. Körkép a háború amerikai indítékairól és a diplomácia bukásáról.

A Washington rombolásra pazarolja a hegemóniáját a Közel-Keleten bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Hajnal Zsófia bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogján

A stagnálással és recessziós hatásokkal kapcsolatos panaszok állandó velejárói a német gazdaságról folytatott közelmúltbéli vitáknak és diskurzusoknak, mind a gazdaság szegmenseiben, mind különböző iparágaiban. A hagyományos mutatók (amelyek egy nemrégi felülvizsgálat után az eddigieknél is borúsabbnak bizonyultak) rendszerint tükrözik ezeket az aggodalmakat. A német gazdaság állapota meghatározó jelentőségű az Európai Unió számos iparágának trendjei szempontjából, beleértve az autóipari és gyógyszeripari hálózatokat, amelyek gyakorta ezen gazdasági elemzések középpontjában állnak. A tágabb német gazdasági szférán belüli események és döntések – legyenek azok pozitívak vagy negatívak a viselendő következmények tekintetében – végiggyűrűznek az európai értékláncokon, valamint a pénzügyi hálózaton, amely hatások érintettjei alól Magyarország – kereskedelmi és ipari kapcsolatai révén – sem jelent kivételt.

Bár a tágabb geopolitikai és technológiai kontextus számos olyan tényezőt hordoz, amelyek egyértelműbbek az ilyen gazdasági trendek okaival kapcsolatban, érdemes lehet röviden megvizsgálni a kísérő jelenségeket mikroszinten is. A hagyományos mutatók elsődleges szempontok maradnak az értékelés és prognózis tekintetében, azonban néhány nem konvencionális mutató a fogyasztási szokások területén szintén előrejelezhet, vagy megerősíthet gazdasági állapotokat és azok változásait…

A Három nem hagyományos recessziós mutató alkalmazhatósága a német gazdaságra bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Dobos Emese bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

A Az USA vámháborúja és a globális ruházati ipar bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Sass Magdolna bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható.

A legutóbbi vámemelési bejelentések azonban azt sugallják, hogy mégiscsak figyelmet fordítanak a globális értékláncokra. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások kihelyezését és az ipari kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti okoknak tekintik. Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója – ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman…

A Trump vámjai – egy lehetséges magyarázat és Magyarország érintettsége bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szanyi Miklós bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

Hosszú szünet után ismét a magas politika frekventált vitatémája lett a vám. Az aktualitás kapcsán nem árt megvizsgálnunk a címben feltett kérdést: mi is a vám, milyen célból alkalmazzák, és milyen gazdasági hatása van?

Célszerű a 200 év előtti közgazdasági alapokból kiindulni. Piacgazdasági viszonyokat feltételezünk, ahol a kereslet és a kínálat egyensúlya határozza meg a termelést és az árakat. David Ricardo mutatta be először, hogy a specializáció, a szakosodás előnyöket jelent minden együttműködő ember, gyár, ország számára. Azért előnyös, mert mindenki olyasmivel foglalkozik, azt termel, amihez a legjobban ért, amihez a legjobb adottságai vannak. Az így létrehozott termék tömeg nagyobb lesz, mintha mindenki mindent maga gyártana. Arról érdemes csak vitatkozni, hogy a résztvevők egymás között hogyan osztozzanak a többleten. Nyilvánvaló, hogy az erősebb vállalkozó, gyár, nemzet nagyobb részt fog tudni magához vonni, mint a kisebb, gyengébb…

A Mire való a vám? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Éltető Andrea bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

Köztudott, hogy az Európai Unió stratégiai autonómiát szeretne, ami elsősorban azt jelenti, hogy csökkenteni kívánja a gazdasági függést Kínától, elsősorban a kínai alapanyagoktól. Ennek egyik fontos része a kritikus nyersanyagok (pl. kobalt, nikkel, lítium, mangán, gallium, grafit, réz, stb.) európai kitermelésének felfuttatása. A kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA, Critical Raw Materials Act) 2024 tavaszán lépett érvénybe és kitűzi azt a célt, hogy 2030-ra az EU ilyen nyersanyag felhasználásának legalább 10%-át európai bányászatból fedezzék. A 2024 szeptemberében kiadott átfogó Draghi jelentés külön fejezetet szán a kritikus nyersanyagoknak, megállapítva, hogy az ezek iránti igény rohamosan nőni fog, hiszen szükség van rájuk az akkumulátorokban, napelemekben, chipekben is. Jelenleg néhány ország kezében összpontosul a kitermelés: a ritkaföldfémek és a grafit globális kitermelésében Kína a világpiac 70%-ával dominál, a kobalttermelés 74%-a Kongóban zajlik, Indonézia a globális nikkeltermelés 49%-át, Ausztrália a globális lítiumtermelés 47%-át adja. Mivel a globális termelési láncok sérülékenyek (ezt a pandémia és a háborúk hatása is bebizonyította), s a geopolitikai érdekek is különbözők lehetnek, annál jobb, minél több az európai kitermelés.

OLVASSA EL

A A stratégiai autonómia környezeti és társadalmi ára – lítiumbányák Európában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Article by Andrea Éltető on the Institute of World Economics’ blog

It was recently reported that the Hungarian government is also trying to pave the way for battery recycling plants by amending the law, and the Minister of Economy has been persuading several battery recycling companies in South Korea and China to invest in Hungary. According to a statement from the Ministry of Economy, since the EU’s 2023 regulation makes battery producers responsible for collecting and recycling all battery waste, but the country still has hardly any recycling plants, so this sector needs to be developed „to provide safe and environmentally friendly solutions for the large-scale recycling of used batteries.”

Read more

A The environmental price of battery-recycling plans of the Hungarian government bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Kerényi Ádám bejegyzése a Világgazdasági Intézet blogjában

OLVASSA EL

A A Draghi-jelentés az EU gyógyszeriparáról bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Article by Magdolna Sass on the Institute of World Economics’ blog

Over the past two decades, China’s share of the world economy’s total FDI stock has grown rapidly. While in 2000 the country’s share was negligible, by 2023 it accounted for nearly 7% of the total stock, according to UNCTAD data. This rapid growth contrasts with the stagnating share of the other BRICs and the slightly or significantly declining share of the leading developed economies (especially the US). Since 2009, China has been the „podium” country in terms of annual outward FDI inflows every year, mostly behind the US and ahead of Japan in the ranking. Nevertheless, there have been years when China has been the largest source of outward FDI in the world economy: for example, in 2014 or 2020. In 2022, China accounted for more than 10% of total annual outward FDI in the world economy, and in 2023 for more than 9.5%. Including Hong Kong, these shares are more than 17% and more than 16% respectively (UNCTAD). (Further growth is likely to continue, as outward FDI in China accounted for 16% of GDP in 2023, compared to an OECD average of 52% and even around 20% for Central and Eastern European countries.)

Read more

A Hungary is the recent European leader in Chinese investment: but who benefits? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Article by Andrea Éltető on the  Institute of World Economics’ blog

Read more

A Not always visible, but plenty – hazardous waste in Hungarian battery factories bejegyzés először VGI-én jelent meg.