Szerzők: Sass Magdolna, Mbali Ayanda Sithole

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 157. (2026. július)

Absztrakt

A feltörekvő gazdaságokból származó külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) földrajzi mintázata egyre diverzifikáltabbá válik, ugyanakkor az afrikai multinacionális vállalatok közép- és kelet-európai jelenléte továbbra is alulkutatott terület. Ezen belül a dél-afrikai FDI magyarországi esete különösen figyelemre méltó, tekintettel a két ország közötti korlátozott történelmi és gazdasági kapcsolatokra, valamint a jelentős gazdasági strukturális különbségekre. A tanulmány a dél-afrikai FDI mozgatórugóit, szerkezetét és fejlesztési hatásait vizsgálja Magyarországon, azzal a céllal, hogy megmagyarázza, miért és milyen formában jelennek meg egy távoli feltörekvő gazdaság vállalatai egy közepesen fejlett EU-tagállamban. Az elemzés vegyes módszertani megközelítést alkalmaz, használva a makroszintű FDI-statisztikákat, a külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatokat, a vállalati szintű adatbázis-elemzést, valamint öt, vállalati és szakértői interjút.

Az eredmények azt mutatják, hogy a dél-afrikai FDI Magyarországon alacsony volumenű, volatilis és szerkezetileg heterogén. A befektetések döntően pénzügyi jellegű (financializált) ingatlan- és szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódnak, és jellemzően szélesebb közép- és kelet-európai portfólióstratégiákba ágyazódnak, miközben a feldolgozóipari jelenlét alacsony marad. A rendelkezésre álló adatok a dél-afrikai vállalatok korlátozott szerepére utalnak mind a foglalkoztatás, mind a hozzáadott érték tekintetében.

Az eredmények arra utalnak, hogy a dél-afrikai FDI-t Magyarországon elsősorban származási országbeli „push” tényezők – így az intézményi instabilitás, a makrogazdasági kockázatok és a korrupciós környezet – alakítják, nem pedig erős fogadó országbeli vonzerők. A nemzetköziesítés ebben az esetben inkább intézményi arbitrázs és kockázatdiverzifikáció formájában jelenik meg, semmint hagyományos, piac- vagy hatékonyságkereső terjeszkedésként. A tanulmány hozzájárul a feltörekvő piaci multinacionális vállalatokról szóló szakirodalomhoz azzal, hogy rámutat: az FDI fejlesztési hatásai döntően a beruházások minőségétől, szerkezeti jellemzőitől és stratégiai motivációitól függenek. A pénzügyi jellegű (financializált), portfólióvezérelt befektetések jellemzően korlátozott helyi beágyazottsággal és mérsékelt tovagyűrűző hatásokkal járnak.

A Sass, M., Sithole, M. A.: A dél-afrikai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: intézményi arbitrázs, push tényezők és korlátozott helyi hatás bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Sebestyén Anna

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 156. (2025. december)

Absztrakt

Az Európai Unió az 1990-es évek óta különböző típusú szankciókat alkalmaz, hogy megelőzze regionális konfliktusok kialakulását, támogassa a demokratizálódási folyamatokat és előmozdítsa az emberi jogok tiszteletben tartását. Az Afrika-EU kapcsolatokban szintén megjelennek korlátozó intézkedések: a külpolitikai szankciók mellett a fejlesztési támogatások felfüggesztése is. Annak ellenére, hogy az EU minősül az egyik legjelentősebb stratégiai partnernek a kontinensen, az uniós szankciók jelentős része (26%-a) afrikai országok ellen irányul. Ennek fényében nemcsak a sokrétű és egyre szorosabbá váló együttműködés miatt fontos megvizsgálni az EU által kivetett szankciókat Afrikában, hanem geopolitikai tényezők (biztonsági kockázatok, regionális konfliktusok) miatt is. Kutatási kérdésem, hogy hogyan szankcionál az EU Afrikában, és milyen típusú korlátozó intézkedéseket alkalmaz. A tanulmány elsősorban az ,,EU Sanctions Map” adatbázis és uniós dokumentumok alapján mutatja be azokat az eseteket, ahol az EU valamilyen formában korlátozó intézkedést alkalmaz afrikai országok ellen.  Az elemzés megállapítja, hogy a szubszaharai afrikai országok esetében a szankciók kivetésének fő célja az alapvető normák és értékek védelme, külön figyelmet fordítva az emberi jogok és demokrácia előmozdításának Afrikában. Mindemellett, az EU számos esetben következetlen a szankcionálás terén, és egyre óvatosabbnak bizonyul részben a változó geopolitikai, biztonsági tényezők miatt, amelyek akár gyengíthetik is globális cselekvőképességét.

A Sebestyén, A.: Az Európai Unió szankciós gyakorlata a szubszaharai Afrikában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Túry Gábor, Éltető Andrea, Szigetvári Tamás

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 155. (2025. október)

Absztrakt

Az akkumulátoros elektromos járművekre való átállás átalakítja az autóipart, alapvetően megváltoztatva az ellátási lánc struktúráit, a beszállítói kapcsolatokat és a technológiai prioritásokat. Annak ellenére, hogy az eladások növekedése a közelmúltban lassult, az elektromos átállás továbbra is jelentős változásokat okoz, beleértve a belsőégésű motorok és alkatrészeinek csökkenését, valamint az akkumulátor-beszállítók térnyerését – különösen Kínából és Koreából. Ez a tanulmány, amely 17 közép-európai autóipari vállalat vezetőivel készített félig strukturált interjúkon alapul, azt vizsgálja, hogy ezek az eltolódások hogyan hatnak a beszállítói hálózatokra és a vállalatok pozícióira. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb vállalat beszállítói számában és kapcsolataiban változások történtek, az ázsiai cégek részéről megnövekedett a verseny. Bár a technológiai innováció és az új képességekbe történő beruházás széles körben elterjedt, csak néhány vállalat számolt be jelentős fejlesztésről az ellátási lánc hierarchiáján belül, gyakran korlátozva a kulcsfontosságú értékláncokhoz való hozzáféréssel. Összességében az eredmények rávilágítanak a növekvő összetettségre, a versenyképességi nyomásra és a stratégiai partnerségek növekvő fontosságára az elektromos járműgyártás korában.

A Túry, G., Éltető, A., Szigetvári, T.: Az elektromos autók gyártására való átállás hatása a közép-európai beszállítókra bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Szigetvári Tamás, Túry Gábor

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 154. (2024. december)

Absztrakt

Az autóipar a gazdasági és technológiai felzárkózási folyamat fő mozgatórugója, így az állami fejlesztéspolitika kiemelt célterületének számít. Ez nem csak közvetlen anyagi támogatást jelent, hanem adópolitikát vagy munkaerő-piaci szabályozást is. A munkaigényes tevékenységek dominanciájához vezető politikák azonban hosszú távon alááshatják egy ország versenyképességét, megakadályozva, hogy kitörjön a közepesen fejlett országok technológiai csapdájából, és feljebb tudjon kerülni a globális értékláncban.

Magyarország és Törökország sok tekintetben hasonló sajátosságokkal bír a politikai rendszer működése és gazdasági fejlettsége, illetve az ebből fakadó problémák tekintetében. A két ország autóipara szintén számos hasonlósággal bír, és a gazdaságpolitikai támogatási rendszerében is hasonló egyoldalúságok alakultak ki. Meglátásunk szerint a szűkkörű fejlesztési koalíciók támogatása a felzárkózási folyamattal ellentétes irányba mutat, lehetővé téve a járadékvadász hozzáállást, nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is.

A Szigetvári, T., Túry, G.: Magyar és a török autóipari fejlesztéspolitikák. Van kiút a közepes jövedelmi csapdából? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Sass Magdolna

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 153. (2024. október)

Absztrakt

A közvetlen külföldi befektetések döntő szerepet játszottak a posztszocialista országok gazdasági átalakulásában. Az EU-tagság kilátásai pozitívan befolyásolták a közvetlen külföldi tőkebefektetések beáramlását a kilencvenes években, és az integrációs folyamat közvetlenül és közvetve is elősegítette a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket a vállalati szerkezetátalakítás, a munkaerő-piaci hatások, az ágazati reformok, a szabályozás minősége, a jogállamiság és az üzleti környezet révén. A befektetések új, versenyképes kapacitásokkal és technológiákkal gazdagították a régiót, azonban az előnyök elmaradtak a várakozásoktól. A közép- és kelet-európai országok főként alacsony béreiket tudták kínálni az EU-n belüli termelésmegosztásban, és legtöbbjüknek nem voltak versenyképes helyi cégei. Ezek a gazdaságok növekedési stratégiáikat az külföldi tőkére alapozták, ami még mindig meghatározó szerepet játszik, különösen bizonyos exportorientált ágazatokban.

A Sass, M.: 20 év az Európai Unióban – a külföldi közvetlentőke-befektetések és az integráció bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Simai Mihály

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 152. (2024. szeptember)

Absztrakt

A tanulmány négy témakörben: ”Az amerikai nemzet és a társadalom arculata 2024-ben, az új demográfiai trendek következményei, homogenizálódó, sok arcszínű vagy multikulturális nemzet felé fejlődik-e az USA? „ Az amerikai gazdaság realitásai, a gazdaságpolitikák következményei: a középosztály politikája és az „amerikai álom” 2024-ben az „Amerika mindenekelőtt” és „Amerikának újra vezetnie kell” politikai célok fényében.” „Az Egyesült Államok céljai, hatalmi pozíciói és lehetőségei: szerepe az átalakuló világrendben, relációs és strukturális hatalmának eszközei, hadsereg. A dollár és a technológia.”” Az Egyesült Államok a globális fegyverkezési versenyben és szerepe a világ remilitarizálásában.” világítja meg a változások főbb trendjeit főútvonalait és következményeit.

A Simai, M.: Történelmi fordulópont? Az Egyesült Államok helyzete és útválasztása a globális rendszerben alapításának negyedévezredes évfordulója előtt bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Benczes István

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 151. (2024. május)

Absztrakt

A 2004-ben csatlakozott nyolc, majd további három közép-kelet-európai új tagállam jelentős mértékű konvergenciát valósított meg az egy főre vetített GDP-vel mért gazdasági fejlettség vonatkozásában. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgáljuk, hogy a 11, akkor új tagállam államháztartásának mérete szintén megközelítette-e az uniós átlagot, illetve ezen országok államháztartási kiadásainak és bevételeinek szerkezete mennyiben mutat hasonló vagy éppen eltérő mintázatokat. A megkülönböztetés az államháztartás mérete és összetétele között azért is lényeges, mert miközben fejlett országok mintáján végzett empirikus kutatások az államméret és a gazdasági növekedés között negatív (vagy nem létező) kapcsolatot találtak, addig az egyes bevételi és kiadási tételek nagyon is eltérő hatással lehetnek a növekedésre és ezáltal magára a konvergencia-folyamatra. Az államháztartás vizsgálata abból a szempontból is releváns lehet, hogy kirajzolódjon, hogy melyek azok a közös pontok, amelyek mentén a régi és az új tagállamok egyezségre juthatnak a közös költségvetés bevételi és kiadási tételeinek meghatározásában a jövőben.

A Benczes, I.: Kelet-Közép-Európa – konvergencia az államháztartásban bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Kerényi Ádám, Lakócai Csaba

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 150. (2024. március)

Absztrakt

A szovjet típusú tervgazdaságok összeomlását követően a posztszocialista közép- és kelet-európai térségben a piacgazdasági átállással járó kezdeti sokk után megindult egy gazdasági konvergenciafolyamat. Ennek egyik állomása volt az Európai Unióhoz történő csatlakozás. A térség országainak többsége tagállammá vált, ami a felzárkózást megcélzó további támogatásokra tette őket jogosulttá. Az, hogy ezeknek a támogatásoknak a felhasználása mennyire volt hatékony az elmúlt évtizedekben, országonként eltérő, összességében ugyanakkor tovább folytatódott az érintett országok konvergenciája az Európai Unión belül. Tanulmányunkban a posztszocialista térség tagállamainak nyújtott uniós pénzügyi támogatások megoszlását, valamint azoknak makrogazdasági és gazdasági jóléti mutatókra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg 2004 és 2022 között.

A Kerényi, Á., Lakócai, Cs.: Trendek, támogatások és felzárkózás – Az Európai Unió keleti tagállamainak nyújtott juttatások alakulása és hatásai az elmúlt két évtizedben bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Szalavetz Andrea

In: ELKH KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok Nr. 149. (2023. augusztus)

Absztrakt

A „Digitális átalakulás és digitális vállalkozások: feljebb lépési stratégiák és lehetőségek Magyarország számára” című, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138846-os OTKA pályázata keretében finanszírozott kutatásom egyik célkitűzése volt, hogy létrehozzak egy új adatbázist, amely a magyarországi technológiai startupok néhány adatát tartalmazza. Az Otka-pályázat vállalása szerint, az adatbázis szabadon használható, közzététele segíti a magyarországi (technológiai) vállalkozások teljesítményét és jellegzetességeit vizsgáló hazai kutatói közösséget. Ebben a bevezető írásban néhány konkrét vállalati példán keresztül a lista összeállításával kapcsolatos módszertani nehézségeket mutatom be, például a „mi a magyar?” és a „mi a startup?” kérdések értelmezésének nehézségeit. A céges adatok összegyűjtését Csordás Dániel, a KRTK munkatársa végezte.

MŰHELYTANULMÁNY

STARTUP ADATBÁZIS   FRISSÍTVE (2025. DECEMBER)

A Szalavetz, A.: Magyarországi technológiai startupok adatbázisa – Bevezető az adatbázis használatához bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Czina Veronika

In: ELKH KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok Nr. 148.

Absztrakt

Az uniós normák és jogszabályok csatlakozás utáni kikényszeríthetőségének hatékonysága az elmúlt években kulcsfontosságú kérdéssé vált az EU számára. Az Európai Unió több eszközzel is rendelkezik tagállamai jogi megfelelésének ellenőrzésére, azonban a megfelelés ösztönzése és kikényszerítése tekintetében az uniós intézmények rosszul teljesítenek. A jogállamiság tiszteletben tartása különösen fontos, mivel vannak olyan tagállamok (pl. Lengyelország, Magyarország), amelyeket több alkalommal is elmarasztaltak már ezen a területen. Magyarország ellen több komoly kötelezettségszegési eljárás is indult az uniós jog be nem tartása miatt, valamint a 7. cikk szerinti eljárást is megindították az országgal szemben 2018-ban. 2020-ban az EU úgy döntött, hogy a jogállamiság védelmét összekapcsolja az uniós költségvetés védelmével, bevezetve egy általános feltételrendszert, amelyet Magyarországgal szemben 2022-től alkalmaznak. Jelen tanulmány célja ennek a jogállamisági/költségvetési feltételrendszernek az értékelése Magyarország példáján keresztül. A tanulmány azt vizsgálja, hogy ez a mechanizmus hatékonyabban tudja-e kezelni a norma- vagy jogsértő magatartást, mint az Unió korábban alkalmazott eszközei, valamint, hogy képes-e megakadályozni azt, hogy egy tagállam nemzeti szinten folyamatos jogállamisági jogsértéseket hajtson végre.

A Czina, V.: Az EU jogállamisági feltételrendszerének elemzése Magyarország esete alapján bejegyzés először VGI-én jelent meg.