Author: Csaba Lakócai

In: Wellbeing, Space and Society, Volume 7, December 2024, 100225

DOI: doi.org/10.1016/j.wss.2024.100225

Abstract

The decade of the 2010s was characterized by relative economic stability in Europe. Most of the countries had recovered from the financial crisis of the previous decade while the new socio-economic crises, brought by the early 2020s, were not yet on the horizon. The economic stability of this period does not mean the absence of systemic issues at all. Environmental degradation, aging societies, refugee crisis, or offshore scandals are but just to mention a few. However, due to the period of relative stability, the direct impact of these issues in different countries can be better illustrated and compared over the 2010s than during the crisis periods. In order to prove empirically this presumption, I apply longitudinal statistical data analyses, as well as cross-sectional regressions, among 39 European countries. The examined outcome variables are the Happy Planet Index (HPI), as an informal indicator of progress, and its sub-components, as proxy indicators for (subjective) wellbeing and (objective) sustainability. The results confirm the diverse trends in terms of wellbeing and sustainability in spite of the roughly even formal economic growth over the period. This highlights the necessity for a multifaceted approach to assess progress.

A Lakócai, Cs.: Wellbeing and sustainability in Europe in the 2010s–An empirical analysis bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Abstract

A Muth, D., Weiner, C., Lakócai, Cs. Public support and willingness to pay for a carbon tax in Hungary: can revenue recycling make a difference? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

The impact of financial allocations to the Eastern member states of the European Union in the last two decades

Authors: Ádám Kerényi , Csaba Lakócai

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 274 (2024) April 2024

Abstract

Following the collapse of the Soviet-style planned economies, the post-socialist region of Central and Eastern Europe has undergone a process of economic convergence after the initial shock of transition to a market economy. One stage in this process was accession to the European Union. Most of the countries in the region became members, making them eligible for further benefits and financial allocations. The extent to which these funds have been used effectively over the past decades varies from country to country, but overall, the convergence of these countries within the EU has continued. In this study, we examine the distribution of the net EU transfers to the post-socialist member states and their impact on macroeconomic and social indicators between 2004 and 2022. While these effects are clearly visible in terms of the formal economic and consumption indicators, they are less directly visible in terms of the informal wellbeing trends.

A Kerényi, Á., Lakócai Cs.: Trends, Transfers and Convergence – The impact of financial allocations to the Eastern member states of the European Union in the last two decades bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Kerényi Ádám, Lakócai Csaba

In: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok No. 150. (2024. március)

Absztrakt

A szovjet típusú tervgazdaságok összeomlását követően a posztszocialista közép- és kelet-európai térségben a piacgazdasági átállással járó kezdeti sokk után megindult egy gazdasági konvergenciafolyamat. Ennek egyik állomása volt az Európai Unióhoz történő csatlakozás. A térség országainak többsége tagállammá vált, ami a felzárkózást megcélzó további támogatásokra tette őket jogosulttá. Az, hogy ezeknek a támogatásoknak a felhasználása mennyire volt hatékony az elmúlt évtizedekben, országonként eltérő, összességében ugyanakkor tovább folytatódott az érintett országok konvergenciája az Európai Unión belül. Tanulmányunkban a posztszocialista térség tagállamainak nyújtott uniós pénzügyi támogatások megoszlását, valamint azoknak makrogazdasági és gazdasági jóléti mutatókra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg 2004 és 2022 között.

A Kerényi, Á., Lakócai, Cs.: Trendek, támogatások és felzárkózás – Az Európai Unió keleti tagállamainak nyújtott juttatások alakulása és hatásai az elmúlt két évtizedben bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Lakócai Csaba

In: Eszmélet, 139-140 (2023), 78-83.

Absztrakt

A közgazdasági pénzkiegészítők – vagy ahogyan még a szakirodalomban szokták nevezni: pénzhelyettesítők – egyik fajtáját képezik a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközök. A magyar nyelvű szakirodalomban általánosan elterjedt megnevezése a helyi fizetőeszközöknek a „helyi pénz”, bár ez nem teljesen korrekt. Ezek az eszközök ugyanis a pénz klasszikus közgazdasági funkciói közül csak a forgalmi és fizetőeszköz-funkciót töltik be jobbára (illetve közvetve értékmérő szerepük is lehet). Ennélfogva (szándékosan) nem alkalmasak arra, hogy vagyonfelhalmozási célokat szolgáljanak; ehelyett az egyéni és kisközösségi cserekereskedelmi szempontok kerülnek előtérbe. Ennek biztosítéka a kamatmentesség, illetve – egyes esetekben – a használat nélkülözésre kivetett kötbér, aminek elméleti alapjait Silvio Gesell német–argentin közgazdász-gondolkodó fektette le A természetes gazdasági rend című könyvében még a 20. század elején.

A Lakócai, Cs.: A helyi fizetőeszközök lehetséges szerepe a kapitalizmus meghaladásában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Authors: Csaba Lakócai, Luigi Capoani

In: Global Economic Observer, 2(11), 13-21.

Abstract

Our study examines the territorial structure of 11 Central and Eastern European (CEE) Member States of the EU in NUTS 2 regional breakdown, considering the regional competitiveness as of the situation over the last couple of years. We focus our research on the question whether the regional competitiveness scores of the CEE regions are spatially auto-correlated. Then, we further analyze the determinants of the existing spatial concentrations. Methodologically, we apply quantitative analyses, including descriptive statistics and data visualization, as well as standard and spatial regression modeling. Our results confirm that the spatial neighborhood effect has a significant explanatory power for the regional competitiveness in CEE. Besides that, developing the high technology and knowledge intensive sectors, together with fostering social integration and inclusion, are crucial for improving the competitiveness of the CEE regions.

Keywords: Central and Eastern Europe, Regional Competitiveness, Spatial Development

A Lakócai, Cs., Luigi Capoani, L.: Spatial Dynamics of Regional Competitiveness in Central and Eastern Europe bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Weiner Csaba, Muth Dániel, Lakócai Csaba

In: Közgazdasági Szemle, 70(október), 1077-1107.

DOI: 10.18414/KSZ.2023.10.1077

Absztrakt

Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának visszaszorítása érdekében az Európai Unió 2027-től szén-dioxid-árazást vezet be az épületek és a közlekedés energiafelhasználására. Tanulmányunk elsőként vizsgálja egy kelet- közép- európai országban a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint a bevétel-visszaforgatás hatását az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra. Ezeket a kérdéseket és a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit egy átfogó magyarországi nagymintás felmérés keretében elemeztük. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon alacsony a szén-dioxid-adó elfogadottsága, amit a bevétel-visszaforgatási mechanizmusok ugyan némileg növelnek, de nem jelentős mértékben. Ezek a megállapítások a fizetendő pénzösszegekre is igazak. Újszerű empirikus kutatási eredmény az egészségügy és az oktatás fejlesztésének népszerűsége a választható bevétel-visszaosztási intézkedések között. További fontos tanulság, hogy a társadalmi támogatottság érdekében a szociálpolitikai szempontokat is be kell építeni az éghajlat-politika kialakításába.

A Weiner, Cs., Muth, D., Lakócai, Cs.: A szén-dioxid-kibocsátást terhelő adó társadalmi elfogadottsága és a fizetési hajlandóság alakulása Magyarországon bejegyzés először VGI-én jelent meg.