Navigating Sovereignty, Dependence, and Economic Development

István Benczes: ‘Defining Economic Governance Through Critical Junctures and Learning by Doing ‘

Krisztina Arató, Boglárka Koller and Anita Pelle: ‘Why Does Hungary Not Use the Euro? The Reasons and Context Behind Staying Out’

Andrea Éltető: ‘Hungarian Industrial Policy in an EU Framework’

Download the book HERE

A The Path of Hungary’s EU Membership. Navigating Sovereignty, Dependence, and Economic Development bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Munkatársunk, Sass Magdolna részt vett a 63. közgazdász-vándorgyűlésen, ami a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája.

A szekció címe:

Új nemzetközi világrend(etlenség) – Magyarország lehetőségei

Szekcióelnök:

Galambos Tamás társalapító, Cognitudo.ai, a GTTSZ főtitkár-helyettese, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke

Bevezető előadás:
Sass Magdolna igazgató, ELTE KRTK Világgazdasági Intézet, az ICEG EC külső tudományos munkatársa, a BGE és a SZTE oktatója

Felkért hozzászóló:
Iker Áron vezető közgazdász, az OGResearch budapesti irodájának helyettes vezetője

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Bart István klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja
Iker Áron vezető közgazdász, az OGResearch budapesti irodájának helyettes vezetője
Kovács Gyula AI-szakértő, a Neuron Solutions társalapítója
Martin Dale András elnök, EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance), az Andrássy Egyetem, a KÉSZ Zrt. és a Richter Nyrt. felügyelőbizottsági tagja, a Siemens Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója, a DUIHK volt elnöke

A szekcióról, Szabó Dániel által írt összefoglaló megjelent a Porfolio honlapján „Kiderült, mi vár Magyarországra a fragmentálódó világgazdaságban: a szakértők szerint nincs visszaút” címmel.

Az előadás megtekinthető Magyar Közgazdasági Társaság YouTube csatornáján.

Fotók: Magyar Közgazdasági Társaság

A Sass Magdolna a 63. közgazdász-vándorgyűlésen bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Dobos Emese

In: MAGYAR TEXTILTECHNIKA LXXVIII. ÉVF. 2025/3 65-68. o.

ISSN: 2060-453X

Absztrakt

2025. június 5-én immár 5. alkalommal rendezte meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete (KRTK VGI) nemzetközi Visegrádi Konferenciáját, idén virtuális formában. Az idei alkalommal a V4-ek textiliparának külön szekciót szenteltek a szervezők, amelyet Dobos Emese, a VGI tudományos segédmunkatársa vezetett. A konferencia három tematikus szekció köré épült: ezek

• Az Ukrajnában zajló háború jogi, társadalmi és politikai hatásai Magyarországra és Lengyelországra,
• Az Európai Unió bővítése és a visegrádi együttműködés kérdései, valamint a
• Politikai válaszokra adott, lentről épülő válaszok a V4-eknél: feljebblépési folyamatok és fenntarthatóság a textiliparban

címet viselték. A szekció pedig remélhetőleg egy regionális, illetve visegrádi országok közötti tudás-, és tapasztalatcsere első állomása.

A Dobos, E.: Feljebblépési és fenntarthatósági folyamatok a visegrádi országok textiliparában bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Dobos Emese, Anastasiia Kychak és Iryna Pushkash

In: MAGYAR TEXTILTECHNIKA LXXVIII. ÉVF. 2025/3 2-9. o.

ISSN: 2060-453X

Absztrakt

Bár Magyarország és Ukrajna szomszédosak, a két ország ruházati iparának hasonló és eltérő jellemzői is vannak. Korábban nem vizsgálták még a két ország szektorainak összevetését. Ennek a cikknek a célja, hogy összehasonlító elemzést készítsen a két ország ruházati iparáról, valamint, hogy megvizsgáljuk a két ország ágazati kapcsolatainak múltbeli, jelenlegi tapasztalatait. Ezenfelül kitérünk az ukrán ruházati ipar előtt álló lehetőségekre is kihívásokra is, az Európai Unióhoz való csatlakozásának fényében. A tanulmány vegyes módszertanon nyugszik: a kvantitatív, leíró statisztika mellett olyan kvalitatív módszerekre is támaszkodik, mint a dokumentumelemzés és a szakértőkkel készített kutatási interjúk.

A Dobos, E., Kychak, A., és Pushkash, I.: A magyar és az ukrán ruházati ipar jellemzői és kapcsolódása bejegyzés először VGI-én jelent meg.

In: MAGYAR TEXTILTECHNIKA LXXVIII. ÉVF. 2025/3 65-68. o.

ISSN: 2060-453X

2025. június 5-én immár 5. alkalommal rendezte meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete (KRTK VGI) nemzetközi Visegrádi Konferenciáját, idén virtuális formában. Az idei alkalommal a V4-ek textiliparának külön szekciót szenteltek a szervezők, amelyet Dobos Emese, a VGI tudományos segédmunkatársa vezetett. A konferencia három tematikus szekció köré épült: ezek

• Az Ukrajnában zajló háború jogi, társadalmi és politikai hatásai Magyarországra és Lengyelországra,
• Az Európai Unió bővítése és a visegrádi együttműködés kérdései, valamint a
• Politikai válaszokra adott, lentről épülő válaszok a V4-eknél: feljebblépési folyamatok és fenntarthatóság a textiliparban

címet viselték. A szekció pedig remélhetőleg egy regionális, illetve visegrádi országok közötti tudás-, és tapasztalatcsere első állomása.

A beszámoló itt elérhető.

A Konferenciabeszámoló: 5th Visegrad conference bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás, Molnár Kristóf, Varga Attila

Kiadó: Policy Solutions, Budapest

ISBN: 978-615-6974-00-6

Absztrakt

Az elmúlt években a Policy Solutions számos kutatásából kiderült, hogy a magyar társadalomban jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, és ennek részeként az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020-as évek egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az orosz-ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság, az elszabaduló infláció és megélhetési válság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van. A közszolgáltatások minőségének kérdése ráadásul az utóbbi két évben nagy erővel érkezett meg a politikai napirendre is: a megszokott politikai viták mellett nagy visszhangot váltottak ki az egészségügyi és oktatási intézmények állapotával, a közösségi közlekedés problémáival és a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatos hírek is. Időszerű tehát áttekinteni, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az Orbán-kormányok 15 éve alatt, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait.

Kiadványunkban mérlegre kerül tehát az állam, mint szolgáltató. Bemutatjuk, hogy a magyarok mely közszolgáltatásokkal elégedettek és melyekkel kevésbé. Ezt követően részletesen áttekintjük, hogy a hazai közbeszédet folyamatosan foglalkoztató három területen, az egészségügyben, az oktatásban és a közlekedésben melyek a legégetőbb problémák a magyarok szerint, illetve a gyakran felmerülő közpolitikai javaslatoknak milyen a társadalmi támogatottsága. Az egyre súlyosbodó megélhetési válság okán külön fejezetet szentelünk néhány olyan lehetséges szociális intézkedés támogatottságának, amelyek az emberek terheit érdemben csökkenthetik.

A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.

Mérlegen az állam 2025-ben | Policy Solutions

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T., Molnár, K., Varga, A.: Mérlegen az állam 2025-ben bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Weiner Csaba, Muth Dániel

In: Szakpolitikai Elemzés N°2 – KRTK

Absztrakt

Az éghajlatváltozás legfőbb oka az emberi tevékenységhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás, ami nagyrészt a fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkezik. A cél ezért a kibocsátás csökkentése. Ha a kibocsátásnak ára van, akkor a lakosság és a gazdasági szereplők változtatnak a szokásaikon, hogy minél kevesebbet kelljen fizetniük. Ilyen árazási mód a szén-dioxid-adó és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (emissions trading system, ETS).

Az EU 2027-től kiterjeszti az ETS-t az épületekre és a közlekedésre, hogy 2030-ig 1990-hez képest legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fűtéshez használt tüzelőanyagok és a gépjármű-üzemanyagok áremelkedése közvetlenül érinti majd a magyarok jólétét.

A szén-dioxid-árazás elfogadottságát alapvetően az határozza meg, hogy az emberek hogyan vélekednek az igazságosságáról és a hatásosságáról. A szén-dioxid-árazás arányaiban nagyobb terhet ró a szegényebb háztartásokra, a fűtőanyagok és a gépjármű-üzemanyagok iránti kereslet pedig viszonylag rugalmatlan, és az alternatívák, például a hőszivattyú és az elektromos autók költséges beruházások. A szén-dioxid-adó viszont jelentős bevétel az államnak, amit vissza tud forgatni a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek javítására, amivel növelhető az elfogadottság.

Az elemzés célja, hogy bemutassuk, mekkora Magyarországon a szén-dioxid-adó lakossági elfogadottsága és a fizetési hajlandóság, és a különféle bevétel-visszaosztási intézkedések hogyan változtatják meg ezeket.

A Weiner, Cs., Muth D.: Ki, mennyit és milyen feltételekkel fizetne szén-dioxid-adót Magyarországon? bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Sass Magdolna

In: Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám: Trendek és töréspontok VI.: trendváltás és túlélés. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025. pp 117-133.

ISBN: 978 963 664 112 2

Absztrakt

A posztkommunista gazdasági átalakulás során Magyarországon az ipari szerkezetek jelentős átalakuláson mentek keresztül. A deindusztrializáció utáni időszakban azonban megfigyelhető a – kormányzati intézkedésekkel is támogatott – újraiparosodás folyamata, amely a hagyományos ipari struktúrák modernizációját és újjáépítését célozza. Lux Gábor tanulmánya ebben a kontextusban vizsgálja az újraiparosodás térbeli folyamatainak összetettségét, feltárva a regionális különbségek, az intézményi szabályozások és a globális piaci viszonyok szerepét. Elemzése nem célozza az újraiparosodás mint cél értékelését, sine ira et studio elemzését adja a történéseknek.

A tanulmány rendkívül időszerű témakört tárgyal, hiszen a magyar gazdaság stagnálása és útkeresése időszakában vizsgálja részletesen az ipari foglalkoztatás, az ipari termelés és a hozzáadott érték területi megoszlásának alakulását, mintázatait, valamint az elmúlt évtized változásait. A kutatás bemutatja, hogy a posztszocialista ipar térszerkezete egyszerre tükrözi a stabilitás, a térbeli bővülés és a belső átalakulás jegyeit. Ezen elemzés rámutat arra is, hogy a korábban alkalmazott fejlődési modell tartalékai kimerültek, így eredményei egyre jelentéktelenebbek.

A tanulmány korreferátumában három olyan tényezővel szeretnék foglalkozni, amelyek véleményem szerint nem kapnak elég hangsúlyt az írásban. Egyrészt a vámszabadterületek szerepét, amelyek egyedülálló szabályozási rendszerük révén jelentős befektetésösztönző hatást fejtettek ki, egyúttal hatottak a külföldi közvetlentőke-befektetések fogadó gazdasággal megvalósított kapcsolataira és térbeli elhelyezkedésére is. Másrészt kiemelném a globális értékláncok (GVC) szerepét az iparosodási folyamatban és ennek a sajátos nemzetköziesedésnek a következményeit a fogadó gazdaságra nézve. Harmadrészt a befektetésösztönzés rendszerét és annak változását emelném ki, amely szintén fontos szerepet játszik a térbeli folyamatokban, és amely egyre inkább a centralizáció felé halad. Célom, hogy ezen elemeket és kölcsönhatásaikat vizsgálva rámutassak a térpolitikai kihívásokra, és olyan gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmazzak meg, amelyek elősegíthetik a stabil és fenntartható ipari „reneszánszot” Magyarországon. Ezek a gazdaságpolitikai ajánlások egyébként jelentős mértékben átfednek Lux Gábor javaslataival. Ez arra enged következtetni, hogy azonos folyamatok eltérő hangsúlyokkal és perspektívákból történő vizsgálata lényegében hasonló eredményekhez vezet, azaz a rendszerszintű megközelítés – függetlenül attól, hogy a rendszernek mely elemét/elemeit emeljük ki – képes feltárni a gyenge láncszemeket, a rendszerszintű problémákat és összefüggéseket.

A Sass, M.: Az újraiparosodás térbeli folyamatai: vámszabadterületek, globális értékláncok és befektetésösztönzés bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerző: Éltető Andrea

In: Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám: Trendek és töréspontok VI.: trendváltás és túlélés. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025. pp 4-15.

ISBN: 978 963 664 112 2

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben a spanyol gazdaság fejlődése kétszer volt különösen érdekes magyar szempontból. Először hazánk csatlakozásakor volt fontos megnézni az ibériai tagállamok csatlakozási körülményeit és tapasztalatait, másodszor a 2008-ban indult pénzügyi válság okai és hatásai szolgálhattak tanulságul Magyarországnak is. Ezt a válságot „nagy pénzügyi válság” néven kezelem, ahogy ez a külföldi szakirodalomban is bevett (great financial crisis). A válság Spanyolországra egészen 2013 végéig hatott, csak ezután indult meg a gazdasági növekedés. A pandémia után elérkezett a harmadik időszak, amikor a spanyol gazdaság érdekes lehet számunkra, mert hasonló iparpolitikai, ágazatfejlesztési célok jelennek meg mindkét országban.

A tanulmány a spanyol iparról szól, de bizonyos szinten bemutatom a spanyol gazdasági, környezeti hátteret is. Emellett fontos az általános iparpolitikai és európai uniós trendek leírása is, hiszen a spanyol (és a magyar) gazdaság ebben a környezetben működik és a gazdaságpolitika feltételeit, eszközeit jelentős részben ez szabja meg.

A spanyol feldolgozóipar egyes szektoraira nem térek ki külön, az általános képen kívül csak az autóiparról van szó részletesebben, mert ez olyan ágazat, aminek átalakítása Magyarország számára is tanulságos lehet. Néhány táblázatban megadom az EU-átlagokat, illetve a magyar adatokat is az összehasonlítás kedvéért. Jelen tanulmány helyzetképet szeretne nyújtani, de több olyan témát érint, amelyek külön további tanulmányokká lehetnének fejleszthetők.

A Éltető, A.: A spanyol ipar a nagy pénzügyi válság után – kihívások és reakciók bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Szerzők: Bíró-Nagy András, Csontos Tamás, Molnár Kristóf, Varga Attila

Kiadó: Policy Solutions, Budapest

ISBN: 978-615-6289-99-5

Absztrakt

Tizenöt év telt el azóta, hogy a Fidesz-KDNP nagyarányú választási győzelmet aratott a 2010-es országgyűlési választásokon, és ezáltal kétharmados parlamenti többséggel vághatott neki a kormányzásnak. Mára elmondhatjuk, nincs olyan aspektusa a politikának, a gazdaságnak és a társadalmi viszonyoknak Magyarországon, amelyen ne hagytak volna mély nyomot az Orbán Viktor miniszterelnök – és az ő akaratát minden körülmények között követő kormánypárti parlamenti képviselők – által kívánatosnak tartott intézkedések.

A Policy Solutions kutatásának célja az volt, hogy feltárja, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt 15 évéről. Bízunk abban, hogy kötetünkkel hozzájárulunk az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamataival kapcsolatos választói vélemények tényalapú megismeréséhez, és ezáltal annak megértéséhez, hogy mely tényezők és milyen intézkedések állnak a Fidesz társadalmi támogatottsága mögött, illetve melyek azok a pontok, amelyek az utóbbi 15 év kormányzását mégis a többség szemében sebezhetővé teszik. Kutatási eredményeinkre alapozva nemcsak Magyarország általános állapotának társadalmi megítéléséről tehetünk megállapításokat, hanem arról is, hogy a magyarok szerint mely területeken javult vagy romlott a helyzet az utóbbi másfél évtizedben, melyek a kormány legnépszerűbb intézkedései és legnagyobb közpolitikai kudarcai, mely társadalmi csoportok a Fidesz legfontosabb támaszai, és miként vélekednek az állampolgárok személyes boldogulásuk esélyeiről, vagy éppen a demokrácia hazai állapotáról.

Az elmúlt másfél évtized átfogó értékelése mellett számos kérdésben külön reflektálunk a 2020-as években történt változásokra, élve azzal a lehetőséggel, hogy öt évvel ezelőtt, az Orbán-kormány tíz éves fennállása alkalmával is végeztünk kutatást. Az utóbbi egy évben megváltozott hazai politikai erőtérre reagálva azt is bemutatjuk, hogy 15 év kormányzás után a különböző közpolitikai területeken kitől számítanának a magyar választók jobb kormányzati teljesítményre: a Fidesztől vagy a Tisza Párttól?

A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.

https://www.policysolutions.hu/hu/hirek/663/orban15_kutatas

A Bíró-Nagy, A., Csontos, T., Molnár, K., Varga, A.: Orbán 15 – Másfél évtized a magyar társadalom szemével bejegyzés először VGI-én jelent meg.