Európai integrációs kutatócsoport
Vezető: Éltető Andrea Ph.D.
A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:
- Az európai integrációban kialakult válság gazdasági és pénzügyi következményeit
- Regionális konvergencia alakulása az EU-ban, amely egyaránt kiterjed az országok, régiók közötti, valamint az országokon belüli, különösképpen jövedelem-egyenlőtlenségek alakulására.
- Növekedési pályák kialakulása, az export szerepe az EU központi tagállamaiban, a déli perifériáján és az új tagállamokban.
- Az Európai Unió szerepének alakulása a világgazdaságban. Az EU kereskedelempolitikájának új fejlődési irányai.
- Közös költségvetés, kohéziós politika, agrárpolitika. Ezzel kapcsolatban évek óta folyik a közép-kelet-európai gazdaságokat értékelő „Monitoring” kutatás.
- Kutatóink foglalkoznak a humán tőke fejlesztésének és hasznosításának kulcskérdéseivel is.
- A kutatócsoport hangsúlyt fektet az iparági és ágazati megközelítésen alapuló elemzésekre, a globális értékláncok szerepére, Közép- és Kelet-Európa versenyképességének alakulására.
- Az egyik jelenleg is folyó kutatás azt vizsgálja, hogy a KKE országok mennyiben alkotnak egy különálló jóléti modellt, vagy ezek az országok is a már meglévő modellek (rajnai, skandináv, angolszász, mediterrán, közép-európai típusok) valamelyike felé konvergálnak.
Fejlődés-gazdaságtani kutatócsoport
Vezető: Ricz Judit Ph.D.
A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:
- Fejlődés-gazdaságtani megközelítésben a kutatott régiók, országok és országcsoportok belső gazdasági fejlődési pályáit vizsgáljuk, építve a növekedés-elméletekre és azok gazdaságszerkezeti összefüggéseire. E kutatások középpontjában a felzárkózási-lemaradási kérdéskör áll.
- A kutatások másik fő irányát a különböző kapitalista/piacgazdasági fejlődési utak feltérképezésére irányuló elemzések adják, azaz az eltérő fejlődési pályák, modellek sajátosságait és sikerességének vagy sikertelenségének okait elemezzük a feltörekvő gazdaságok körében, tipologizálunk.
- A nemzetközi politikai gazdaságtanhoz kapcsolódó kutatásaink elsősorban Kína és Oroszország köré csoportosulnak. Ide tartozik többek között Kína nemzetközi súlya, világgazdasági szerepe felértékelődésének, annak globális és ázsiai következményeinek, általában az ázsiai erőtér felemelkedésének és annak hatásainak vizsgálata. Oroszország vonatkozásában a posztszovjet gazdasági erőcentrum fel(újra)építési kísérleteinek elemzése, valamint posztszovjet energetikai kutatások.
- Kutatásainkban a belső gazdasági feltételrendszerek és trendek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a világgazdasági integrálódás és általában a külgazdasági kapcsolatrendszerek vizsgálatára. Integrációs folyamatok és a tágabb külgazdasági orientációs problémakörök vizsgálata.
- Ország- és régióspecifikus kutatásaink fókuszában a posztszovjet gazdaságok, Kína és néhány további felemelkedő gazdaság illetve régió áll (pl. Törökország, India, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, Afrika).
- Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű bilaterális kapcsolatrendszerek vizsgálata. (pl. magyar-orosz, magyar-ukrán, magyar-kínai kapcsolatok stb.)
Globalizáció közgazdaságtana kutatócsoport
Vezető: Deák András György Ph.D.
A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:
- A globalizáció folyamatait előrevivő új műszaki-gazdasági paradigma terjedése, annak hatásai a társadalmi létszférákra, az ehhez kapcsolódó biztonsági kérdések, a műszaki fejlődés hatására létrejövő fejlődési egyenlőtlenségek, az ebből származó gazdasági és politikai átrendeződés a nemzetközi erőviszonyokban az államok komparatív és kompetitív előnyei és hátrányai, ebben a minőségi tényezők szerepe (politikai vezetés, intézmények minősége, munkaerő állapota, műszaki és tudományos képességek, stb.).
- A globalizáció legfontosabb gazdasági folyamatai hordozóinak, a transznacionális vállalatoknak a kutatása. Ezen belül a működés globális jellege és a működési feltételek kereteit biztosító gazdasági szabályozás és intézményi struktúra nemzeti jellege közötti ellentmondás, a szabályozás és az intézményi keretek multilateralizálódásának folyamata, ebben az egyes országok és országcsoportok érdekviszonyai, a multinacionális vállalati működés kérdései, különös tekintettel a (fél)periféria országainak szerepére a nemzetközi munkamegosztásban, a multinacionális leányvállalati hálózatokban. A bekapcsolódás szintjei, az abban való előrelépés lehetősége, feltételek megteremtése. Az állam változó mozgástere és szerepe az eltérő országtipusokban.
- A nemzetközi pénzügyi szektor, az abban zajló globális kiterjedésű műveletek és tranzakciók vizsgálata, a kapcsolódó szabályozás kutatása, a biztonsági kockázatok elemzése. Ehhez kapcsolódóan kutatjuk az 1990-es évektől sorozatosan fellépő valutaválságok okait és lefolyását, az alkalmazott monetáris politikák hatásait, a valutáris stabilitás feltételeinek biztosítását, ennek intézményi feltételeit, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét ezekben a kérdésekben.
- A multilaterális együttműködés további intézményeinek vizsgálata, ide értve a politikai szervezeteket is. A nemzetközi szervezetek szerepe a gazdasági, politikai, ökológiai biztonság feltételeinek kialakításában.
- A globális munkaerőpiac, foglalkoztatási trendek vizsgálata, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata általában, és a válság körülményei között.
- A 2008-ban kezdődő válság utáni globális világgazdasági tendenciák alakulásának vizsgálata, új világgazdasági elméletek és elemzési módszertanok kidolgozása.
