Kreatív rombolás – romboló kreativitás

Szerző: Benczes István

In: Külgazdaság 70. évfolyam 2026/1-2 18-24. o.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2026.70.1-2.18

Absztrakt

Jó ideje ismert és ennek megfelelően évtizedek óta tananyagnak számít, hogy a gazdasági növekedés nem pusztán mennyiségi természetű, és hogy a technológia korántsem adottság, hanem a tudatos emberi gondolkodás és tevékenység eredője. Ám a világnak (és a Svéd Akadémia döntnökeinek) szüksége volt erre a jó három évtizedre, hogy azt is felismerje (vagy inkább beismerje) és megeméssze, hogy a gazdasági növekedés és fejlődés motorjaként hivatkozott technológiai változásnak bizony vesztesei is vannak, akik megszenvedik az innováció jelentette kényszerű átrendeződést. Amikor ugyanis Aghion és Howitt közgazdasági Nobel-emlékdíját és vele a „kreatív rombolás” koncepcióját ünnepeljük (pontosabban annak formalizálását, hiszen a koncepció eredeti ötletgazdája Joseph Schumpeter volt), akkor egyszerre ismerjük el az újító, kreatív ötletek gazdagító hatását és a korábban megszerzett ismeretek meghaladását.