A nemzetközi kutatás vezetője: The Department of Political Science at the Comenius University in Bratislava

A projekt honlapja: https://fphil.uniba.sk/v4civicenergy/

A HUN-REN KRTK VGI-ből résztvevő kutatók: Muth Dániel, Deák András György

Projektidőszak: 2024.01 – 2024.10

A kutatás finanszírozója

PARTNEREK

Centrum Praw Obywatelskich i Badań nad Demokracją, Lengyelország – HONLAP

Institute of International Relations Prague, Csehország – HONLAP

A PROJEKTRŐL

Az energiaválság, amely a COVID utáni gazdasági fellendülés és az ukrán háború következtében alakult ki, mélyen érintette a kelet-közép-európai régiót. Ezért mind tudományos, mind szakpolitikai szempontból rendkívül fontos megvizsgálni, hogyan küzdött meg a társadalom a növekvő árakkal és azok negatív hatásaival egy politikailag és gazdaságilag erősen korlátozott környezetben. Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, fókuszcsoportos kutatást végeztünk a visegrádi országokban. Az egyik csoportba azok a polgárok tartoztak, akik 2021 óta hőszivattyúkat telepítettek, a másik csoport a napenergia-használókkal foglalkozott, az utolsó csoport pedig az energiaszegénységgel megküzdőket foglalta magában. A következő elemzés áttekintést nyújt az energiafogyasztók különböző szegmenseinek fő motivációiról, megküzdési stratégiáiról és egyéb kulcsfontosságú szempontjairól a visegrádi országokban.

TEVÉKENYSÉG/EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE

KUTATÁSI JELENTÉS – LETÖLTÉS

Internetes cikk, Portfolio KRTK Blog: Melyik a legjobb fűtési módszer? A magyarok nagy része még csak nem is hallott róla – LETÖLTÉS

SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓK

HOGYAN REAGÁLTAK A PROSUMEREK AZ ENERGIAVÁLSÁGRA? – LETÖLTÉS

HOGYAN REAGÁLTAK A HŐSZIVATTYÚ HASZNÁLÓK AZ
ENERGIAVÁLSÁGRA? – LETÖLTÉS

HOGYAN REAGÁLTAK AZ ENERGIA SZEGÉNYSÉGBEN
SZENVEDŐ EMBEREK AZ ENERGIAVÁLSÁGRA? – LETÖLTÉS

HOGYAN REAGÁLTAK AZ EMBEREK AZ ENERGIAVÁLSÁGRA?
TANULSÁGOK A VISEGRÁDI CSOPORTBÓL – LETÖLTÉS

A Civic Energy Self-Defense in the Shadow of the War in Ukraine: Grassroots Energy Activities in V4 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A nemzetközi kutatás vezetője: HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Magyarország

Kutatásvezető: Túry Gábor (HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet)

Projektidőszak: 2024 – 2025

A kutatás finanszírozója

‘The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.’

PARTNEREK

Prague University of Economics and Business, Csehország – HONLAP

SGH Warsaw School of Economics, Lengyelország – HONLAP

Institute of Economic Sciences, Szerbia – HONLAP

Pan European University, Szlovákia – HONLAP

A PROJEKTRŐL

A közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések új kihívások elé állítják az európai autóipart. Az Európai Bizottság ütemtervének teljesítése érdekében jelentős beruházások történnek, különösen az elektromos járművek (EV) akkumulátorainak fejlesztése és gyártása terén mutatkozó hiányosságok felszámolása terén. Közép-Európa élen jár ezekben az erőfeszítésekben, és jelentős beruházásokat vonz az EV akkumulátorgyártók részéről, mivel a Visegrádi 4-ek és Szerbia (V4+S) jelentős szerepet játszik az európai gépjárműgyártásban. A V4-országokban a külföldi befektetők azonban a rövid távú nyereséget helyezik előtérbe a hosszú távú stratégiákkal szemben, és az összeszerelésen alapuló szerepeket tartják fenn a magasabb értékű tevékenységek előmozdítása helyett. Hasonlóképpen, Szerbia autóipara is elsősorban külföldi befektetések révén bővült, bár a külföldről importált összetett alkatrészek összeszerelésének túlsúlyos szerepe miatt korlátozott hozzáadott értékkel. Ezért a projekt fő kérdése a V4+S pozíciójának javítása a meglévő összeszerelésen alapuló szerep minimalizálásában és az autóipari értékláncok nagyobb értékű tevékenységeinek megvalósításában.

Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel: • Melyek a V4+S-ben az EV technológiai átmenetekre adott válaszként jelentkező legfontosabb beruházási tendenciák? • Hogyan hatottak az autóipari globális értéklánc változásai a regionális iparági dinamikára? • Milyen hasonló és eltérő lehetőségek és kihívások vannak az EV technológiai átmenetben a V4+S-ben? • Milyen szakpolitikai ajánlásokat lehet levezetni a V4+S-ben a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek megvalósítása érdekében?

E kérdések megválaszolása érdekében a szén-dioxid-mentesítési folyamathoz kapcsolódó autóipari értéklánc-átalakulások feltárásával azonosítjuk a fenyegetéseket és lehetőségeket. Megvizsgáljuk továbbá, hogyan teljesülnek a kormányzati stratégiai célok. Az érdekelt felekkel készített interjúk, statisztikai és dokumentumelemzés segítségével részletes képet fogunk nyújtani az egyes országok autóipari átállási folyamatáról. A projekt megvalósítása során a következő tevékenységeket fogjuk végezni: • Az autóipar technológiai átmenetével kapcsolatos beruházások elemzése és összehasonlítása; • Az autóipari értékláncban bekövetkezett változások és korszerűsítések azonosítása és vizsgálata; • Félig strukturált interjúk a vállalatokkal és az érdekelt felek képviselőivel, például ipari szövetségekkel, szakszervezetekkel, klaszterekkel, kereskedelmi kamarákkal stb. készített interjúk; • A kiválasztott egyes országok stratégiáinak azonosítása és elemzése; • Esettanulmányok kidolgozása ágazatokról, országokról és vállalatokról; – Tudományos cikkek készítése; • Közpolitikai ajánlások megfogalmazása; • A projekt eredményeinek kommunikálása konferencia-előadások, egyetemi előadások, tudományos cikkek és a projekt zárójelentésben; a kidolgozott esettanulmányok szolgálnak majd vitaalapként az egyetemi szemináriumokon a Doing Business in the Globalized Environment kurzus keretében a Prágai Közgazdasági Egyetemen, az EU belső piaca az SGH Varsói Közgazdasági Egyetemen.

TEVÉKENYSÉG/EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE

Konferenciák

Időpont: 2024. október 29.

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. / Földszint K. 11-12-es terem

‘State policies on the buildout of electric car production in CEE countries’

A KONFERENCIA HONLAPJA

Időpont: 2025. május 9.

Helyszín: Institute of Economic Sciences, Zmaj Jovina 12, 11000 Belgrád, Szerbia

Final Workshop: ‘SHIFTing Gears: The Future of Electric Car Production in CEE Countries’

A KONFERENCIA HONLAPJA

Tanulmányok/Publikációk

Andrea Éltető (2024). Why Is It Different? Specific Characteristics of the Hungarian Battery Industry: Legal Background and Environmental Impacts

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 276 (2024) August 2024

LETÖLTÉS

Andrea Éltető (2024). Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció

In: Külgazdaság, 68:2024/9-10, 31-69.

DOI: https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.9-10.31

LETÖLTÉS

Andrea Éltető (2024). Industrial safety risks in the Hungarian battery industry and related communication

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 278 (2024) November 2024

LETÖLTÉS

Petar Mitić, Isidora Beraha (2024): Strategic Pathways for EV and Battery Production in Serbia

In: HUN-REN CERS, Institute of World Economics, Working Paper Nr. 279 (2024) November 2024

LETÖLTÉS

Tomáš Dudáš (2024). Government Strategies for the Transition to Battery Electric Vehicles Production in Slovakia

In: Olha Brynko, Rostyslav Karakash, Radovan Kopál, Sabina Lacušová, Iryna Taliian and Eva Vlková (eds.) International Economy, Politics and Law in 2024: Trends, Challenges, Perspectives, International Scientific Conference, Vydavateľstvo Ekonóm, pp. 116-123.

LETÖLTÉS

Gábor Túry (2024). Szerbia mentheti meg az európai autóipart? Superman kristályához hasonló ásvány segíthet ebben. Portfolio KRTK blog 2024. december 30.

https://www.portfolio.hu/krtk/20241230/szerbia-mentheti-meg-az-europai-autoipart-superman-kristalyahoz-hasonlo-asvany-segithet-ebben-731953

Judit Ricz, Andrea Éltető (2025): Paradoxes of Green Transition and Developmentalism: The Case of EV Battery Production in Hungary

In: Problems of Post-Communism, 1–15.

DOI: https://doi.org/10.1080/10758216.2025.2459268

Gábor Túry, Andrea Éltető, Tamás Szigetvári (2025): Az elektromos autók gyártására való átállás hatása a közép-európai beszállítókra

In: ELTE KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok Nr. 155. (2025. október)

LETÖLTÉS

Esettanulmányok

Éltető Andrea: Jó-e, ha Kína irányítja majd a magyar akkumulátor-exportot? Portfolio KRTK blog, 2024. február 8.

LETÖLTÉS

Éltető Andrea: Jelentős mértékben szennyeznek a magyarországi akkumulátorgyárak, de lenne erre megoldás. Portfolio KRTK blog, 2024. szeptember 20.

LETÖLTÉS

Túry Gábor:  Szerbia mentheti meg az európai autóipart? Superman kristályához hasonló ásvány segíthet ebben. Portfolio KRTK blog, 2024. december 30.

LETÖLTÉS

Éltető Andrea: Négy kilogrammon múlt a környezeti hatásvizsgálat: hogyan ássa alá a kormányzat a saját akkustratégiáját? HVG 2025. április 14.

LETÖLTÉS

Sajtómegjelenés/Cikkek

HVG.hu

Fejlesztési kényszer, lyukra futás, visszaszorulás: óriási kihívásokról vallottak az elektromosautó-iparba bekapcsolódni akaró magyar beszállítók

A magyarországi potenciális beszállítók tapasztalatai alapján a villanyautók (EV) gyártására való átállás sokszor inkább vergődésnek tűnik. A cégek az EV-iparban való szerepvállalásának lehetőségeit és realitásait mérte fel egy friss magyar kutatás.

LETÖLTÉS

Konferencia előadások

Tomáš Dudáš: Government Strategies for the Transition to Battery Electric Vehicles Production in Slovakia

International Economy, Politics and Law in 2024: Trends, Challenges, Perspectives. International Scientific Conference. University of Economics in Bratislava, Faculty of International Relations

Bratislava, Slovakia, November 29, 2024.

Andrea Éltető: Dependency combined with illiberalism:  differences in Central European EV battery production

Comparative economic systems in the era of geo-economic fragmentation. 18th Biannual Conference of the European Association for Comparative Economic Studies – EACES

Belgrade, Serbia, September 12-14, 2024.

Andrea Éltető: Risks of new industrial policies in the semi-periphery: the electric vehicle sector in Hungary

20 years in the European Union: Catching up, territorial policy and inequalities. MRTT annual conference, University of Szeged Faculty of Economics and Business Administration

Szeged, Hungary, October 17-18, 2024.

Andrea Éltető: Dependency combined with illiberalism: differences in Central European EV battery production

The Changing Global Economic and Business Environment: Policy Challenges. 10th The Role of the State in Varieties of Capitalism (SVOC) International Conference

Budapest, Hungary, November 14-15, 2024.

Andrea Éltető: Charging Resistance :The Rise of Civil Protests in Hungary’s EV Battery Industry

Green and digital transition. The 7th Conference in cooperation with the European Association for Comparative Economic Studies

Szeged, Hungary, June 18-20, 2025.

Gábor Túry: State strategies for the transition to BEV production – the case of Hungary

Globalisation, integration, cooperation – what is at stake in the current turbulent times? The 6th Conference in cooperation with the European Association for Comparative Economic Studies

Szeged, Hungary, March 22-23, 2024.

Gábor Túry, Andrea Éltető, Tamás Szigetvári: Hungarian government strategy for the transition to BEV production – what do the real policies show?

EADI conference: Views on development from the peripheries of Europe. HUN-REN CERS IWE – EADI

Budapest, Hungary, May 16-17, 2024.

Gábor Túry: Environmental sustainability in automotive upstream activities – Corporate strategies and reality in the European EV supply chain

Central and Eastern Europe in the Changing Business Environment. 24th International Joint Conference University of Economics in Bratislava

Bratislava, Slovakia, May 23-24, 2024.

Gábor Túry, Andrea Éltető, Tamás Szigetvári: Hungarian government strategy for the transition to BEV production – what do the real policies show?

The Changing Global Economic and Business Environment: Policy Challenges. 10th The Role of the State in Varieties of Capitalism (SVOC) International Conference

Budapest, Hungary, November 14-15, 2024.

Gábor Túry: What Opportunities does the Technology Shift Offer? Government Policies on the Buildout of Electric Car Industry in Hungary

XIV. International Conference Challenges in the New Era of Globalization (GLOBERA). Institute for World Economy

Bucharest, Romania, December 4-5, 2024.

Gábor Túry: Átállás az elektromos autógyártásra: a magyarországi autóipari beszállítók lehetőségei

Műhelybeszélgetések. HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet

Budapest, Hungary, June 10, 2025.

Gábor Túry: Az európai autóipar versenyképessége a jelenlegi átalakulások idején

Soha nem látott átalakulás az autóiparban. Portfolio konferencia Signature Online Klub

Budapest, Hungary, June 10, 2025.

https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/klub/soha-nem-latott-atalakulas-az-autoiparban/1887/program

Gábor Túry: Prospects for Hungarian suppliers in the transition to electric car production

Green and digital transition. The 7th Conference in cooperation with the European Association for Comparative Economic Studies

Szeged, Hungary, June 18-20, 2025.

Gábor Túry:  From Internal Combustion to Electric: How the Shift to EV Production Reshapes Supply Chain Structures

XV. International Conference Challenges in the New Era of Globalization (GLOBERA). Institute for World Economy

Bucharest, Romania, December 4-5, 2025.

Petar Mitić, Isidora Beraha: Government subsidies for electric and hybrid vehicles in Serbia and the region

4^th Visegrad Conference, HUN-REN CERS, Institute of World Economics

Budapest, Hungary, June 24, 2024.

Petar Mitić: Lithium mine in the Jadar Valley, Serbia

Possibilities and dangers of the EU’s and Hungary’s Battery Strategy, Civil EU Presidency 2024.

Budapest, Hungary, November 22, 2024.

A Shift to electric car production: national strategies in Central and Eastern Europe bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Projektidőszak: 2024 – 2026

Kutatásvezető: Weiner Csaba (HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet)

Résztvevők: Kalotay Kálmán, Lakócai Csaba, Túry Gábor, Wisniewski Anna

Finanszírozó: Kulturális és Innovációs Minisztérium, NKFI Alap

A PROJEKTRŐL

A tudományos szakirodalomban nincsenek részletes, hosszú távú elemzések a közép- és kelet-európai államok Oroszországba irányuló áruexportjáról és közvetlen tőkebefektetéseiről (foreign direct investment, FDI), különösen hiányoznak a vállalati szintű empirikus vizsgálatok. Az ukrajnai eseményeket követő nyugati szankciók és orosz ellenintézkedések még nyilvánvalóbbá tették ezt a hiányosságot, az esetenként megjelenő nem akadémiai források pedig nem helyettesíthetik a tudományos munkákat. Bár az orosz piac már a szankciók előtt is csak kis szerepet játszott a közép- és kelet-európai áru- és FDI-exportban, bizonyos termékek és befektetők számára fontos maradt, a szankciós rezsimek azonban komoly kihívást jelentenek számukra. A kutatás célja, hogy felmérje a szankciók hatását az Oroszországba irányuló magyar és lengyel áruexportra, az Oroszországban jelen lévő magyar és lengyel közvetlen tőkebefektetésekre, valamint az ügyletek mögött álló vállalatokra. Hiánypótló módon elemezzük a cégek alkalmazkodási stratégiáit az új politikai és gazdasági feltételekhez, valamint ezek magyarázó tényezőit. Ehhez kvalitatív és kvantitatív módszerekre egyaránt támaszkodó többmódszeres megközelítést alkalmazunk, elméleti keretünk pedig integrálja az intézményi elmélet meglátásait az erőforrás-alapú szemlélettel és az erőforrás-függőség elméletével. A kutatás során felhasznált adatok aggregált és vállalati szintű nemzeti statisztikákból, cégregiszterekből, a dokumentumelemzés egyéb forrásaiból, valamint saját kérdőívből és interjúkból származnak.

A kutatás négy fő kérdés köré szerveződik. A kiinduló kérdés, amelyet aggregált és vállalati szintű adatok felhasználásával vizsgálunk, hogy a szankciók hogyan befolyásolták az Oroszországba irányuló magyar és lengyel áru- és közvetlentőke-exportot, valamint az ügyletekben részt vevő magyar és lengyel vállalatok teljesítményét. A kutatás ezt követően azokat a területeket vizsgálja meg közelebbről, ahol a szankciók hatással voltak a magyar és lengyel cégekre, illetve áttekinti, hogy milyen nehézségekkel és lehetőségekkel szembesültek ez a cégek. A harmadik feladat annak meghatározása, hogy a magyar és lengyel cégek hogyan reagáltak az új helyzetre. A projektnek ez a része a cégek alkalmazkodási stratégiáival foglalkozik. Kérdés, hogy a magyar és lengyel áruexportőrök és tőkebefektetők az orosz piacon szándékoznak-e maradni, és ha igen, akkor erre képesek-e, továbbá milyen stratégiákat alkalmaznak a kínálkozó lehetőségek megragadására és a szankciókkal kapcsolatos kihívások leküzdésére. Végül a negyedik kérdéskör célja annak meghatározása, hogy milyen vállalatspecifikus tényezők befolyásolják a vállalatok teljesítményét és alkalmazkodási stratégiáit. Ezek a kérdések a cégek, illetve termékeik és tevékenységeik olyan jellemzőire vonatkoznak, mint az orosz piacon eltöltött idő, az orosz piactól való függőség (a termék vagy szolgáltatás országspecifikus jellemzői), az általános exporttapasztalat, a szankciókkal sújtott vagy nagyfokú politikai instabilitással jellemezhető piacokon szerzett ismeretek, valamint a cég mérete.

TEVÉKENYSÉG/EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE

Konferenciák/Workshopok

Tanulmányok/Publikációk

A A szankciók hatása a magyar és a lengyel üzleti tevékenységre Oroszországban bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Projektidőszak: 2024 – 2026

Kutatásvezető: Szabó John (HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet)

Finanszírozó: Kulturális és Innovációs Minisztérium, NKFI Alap

A PROJEKTRŐL

A hidrogén az elmúlt néhány évben az energetikai színtér középpontjába került. Sokan úgy gondolnak rá, mint a zöld átmenet „csodafegyverére”, de ahhoz, hogy bármilyen szerepet betölthessen, a politikai döntéshozóknak ki kell alakítaniuk az ehhez szükséges piaci kereteket. Ez a projekt azt vizsgálja, hogy ez a folyamat hogyan zajlik EU-s szinten. Megvizsgálja a piac kiépítésének politikai-gazdaságát és feltérképezi, hogy hogyan ütköznek különböző érdekek ezen folyamat során.

A projekt célja látszólag nagyon egyszerű: feltárni, hogy hogyan jön létre egy piac. A hidrogén az energiarendszer egy új része, amely sokak szerint központi szerepet fog játszani a dekarbonizációban. Ennek megfelelően az EU elkezdte megalkotni a szakpolitikai és szabályozói környezetét. A javasolt projekt feltérképezi azokat folyamatokat és érdekeket, amelyek az EU hidrogénpiacának keretrendszerét befolyásolják. A földgázipari vállalatoktól a villamosenergia- és földgázpiacok szabályozási gyakorlatokon át a megújuló start-up-okig mind-mind ráhatással vannak a szabályozói környezetre, de, hogy hogyan azt még nem térképezték fel. Ezt a folyamatot a foucault-i elméleti keretre támaszkodva fogom megvizsgálni. Munkám empirikus fókuszában a hidrogén piacának az épülése lesz, amely alapján elméleti meglátásaimmal a piacok kialakulásának dinamikáit fogom feltérképezni. Célom az is, hogy kutatásommal szakpolitikai javaslatok megszületését támogassam, amelyek a dekarbonizációt segítik elő.

A Az európai hidrogénpiac épülése bejegyzés először VGI-én jelent meg.

Vezető: Éltető Andrea Ph.D.

A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:
 

• Az európai integrációban kialakult válság gazdasági és pénzügyi következményeit
• Regionális konvergencia alakulása az EU-ban, amely egyaránt kiterjed az országok, régiók közötti, valamint az országokon belüli, különösképpen jövedelem-egyenlőtlenségek alakulására.
• Növekedési pályák kialakulása, az export szerepe az EU központi tagállamaiban, a déli perifériáján és az új tagállamokban.
• Az Európai Unió szerepének alakulása a világgazdaságban. Az EU kereskedelempolitikájának új fejlődési irányai.
• Közös költségvetés, kohéziós politika, agrárpolitika. Ezzel kapcsolatban évek óta folyik a közép-kelet-európai gazdaságokat értékelő „Monitoring” kutatás.
• Kutatóink foglalkoznak a humán tőke fejlesztésének és hasznosításának kulcskérdéseivel is.
• A kutatócsoport hangsúlyt fektet az iparági és ágazati megközelítésen alapuló elemzésekre, a globális értékláncok szerepére, Közép- és Kelet-Európa versenyképességének alakulására.
• Az egyik jelenleg is folyó kutatás azt vizsgálja, hogy a KKE országok mennyiben alkotnak egy különálló jóléti modellt, vagy ezek az országok is a már meglévő modellek (rajnai, skandináv, angolszász, mediterrán, közép-európai típusok) valamelyike felé konvergálnak.

Fejlődés-gazdaságtani kutatócsoport

Vezető: Ricz Judit Ph.D.

A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:

• Fejlődés-gazdaságtani megközelítésben a kutatott régiók, országok és országcsoportok belső gazdasági fejlődési pályáit vizsgáljuk, építve a növekedés-elméletekre és azok gazdaságszerkezeti összefüggéseire. E kutatások középpontjában a felzárkózási-lemaradási kérdéskör áll.
• A kutatások másik fő irányát a különböző kapitalista/piacgazdasági fejlődési utak feltérképezésére irányuló elemzések adják, azaz az eltérő fejlődési pályák, modellek sajátosságait és sikerességének vagy sikertelenségének okait elemezzük a feltörekvő gazdaságok körében, tipologizálunk.
• A nemzetközi politikai gazdaságtanhoz kapcsolódó kutatásaink elsősorban Kína és Oroszország köré csoportosulnak. Ide tartozik többek között Kína nemzetközi súlya, világgazdasági szerepe felértékelődésének, annak globális és ázsiai következményeinek, általában az ázsiai erőtér felemelkedésének és annak hatásainak vizsgálata. Oroszország vonatkozásában a posztszovjet gazdasági erőcentrum fel(újra)építési kísérleteinek elemzése, valamint posztszovjet energetikai kutatások.
• Kutatásainkban a belső gazdasági feltételrendszerek és trendek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a világgazdasági integrálódás és általában a külgazdasági kapcsolatrendszerek vizsgálatára. Integrációs folyamatok és a tágabb külgazdasági orientációs problémakörök vizsgálata.
• Ország- és régióspecifikus kutatásaink fókuszában a posztszovjet gazdaságok, Kína és néhány további felemelkedő gazdaság illetve régió áll (pl. Törökország, India, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, Afrika).
• Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű bilaterális kapcsolatrendszerek vizsgálata. (pl. magyar-orosz, magyar-ukrán, magyar-kínai kapcsolatok stb.)

Globalizáció közgazdaságtana kutatócsoport

Vezető: Deák András György Ph.D.

A kutatócsoport főbb kutatási témái a következők:

• A globalizáció folyamatait előrevivő új műszaki-gazdasági paradigma terjedése, annak hatásai a társadalmi létszférákra, az ehhez kapcsolódó biztonsági kérdések, a műszaki fejlődés hatására létrejövő fejlődési egyenlőtlenségek, az ebből származó gazdasági és politikai átrendeződés a nemzetközi erőviszonyokban az államok komparatív és kompetitív előnyei és hátrányai, ebben a minőségi tényezők szerepe (politikai vezetés, intézmények minősége, munkaerő állapota, műszaki és tudományos képességek, stb.).
• A globalizáció legfontosabb gazdasági folyamatai hordozóinak, a transznacionális vállalatoknak a kutatása. Ezen belül a működés globális jellege és a működési feltételek kereteit biztosító gazdasági szabályozás és intézményi struktúra nemzeti jellege közötti ellentmondás, a szabályozás és az intézményi keretek multilateralizálódásának folyamata, ebben az egyes országok és országcsoportok érdekviszonyai, a multinacionális vállalati működés kérdései, különös tekintettel a (fél)periféria országainak szerepére a nemzetközi munkamegosztásban, a multinacionális leányvállalati hálózatokban. A bekapcsolódás szintjei, az abban való előrelépés lehetősége, feltételek megteremtése. Az állam változó mozgástere és szerepe az eltérő országtipusokban.
• A nemzetközi pénzügyi szektor, az abban zajló globális kiterjedésű műveletek és tranzakciók vizsgálata, a kapcsolódó szabályozás kutatása, a biztonsági kockázatok elemzése. Ehhez kapcsolódóan kutatjuk az 1990-es évektől sorozatosan fellépő valutaválságok okait és lefolyását, az alkalmazott monetáris politikák hatásait, a valutáris stabilitás feltételeinek biztosítását, ennek intézményi feltételeit, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét ezekben a kérdésekben.
• A multilaterális együttműködés további intézményeinek vizsgálata, ide értve a politikai szervezeteket is. A nemzetközi szervezetek szerepe a gazdasági, politikai, ökológiai biztonság feltételeinek kialakításában.
• A globális munkaerőpiac, foglalkoztatási trendek vizsgálata, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata általában, és a válság körülményei között.
• A 2008-ban kezdődő válság utáni globális világgazdasági tendenciák alakulásának vizsgálata, új világgazdasági elméletek és elemzési módszertanok kidolgozása.

A Kutatási területek bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A nemzetközi kutatás vezetője: Adelphi Research GmbH, Németország

KRTK VGI témafelelős: Szabó John (KRTK Világgazdasági Intézet)

Projektidőszak: 2021 – 2022

A kutatás finanszírozója: The European Climate Initiative (EUKI)

A PROJEKTRŐL

A projekt célja, hogy hozzájáruljon az Európai Zöld Megállapodás sikeres végrehajtásához és a szén-dioxid-semleges Európa megvalósításához azáltal, hogy lehetővé teszi az igazságos átmenet kibontakozását. Megértést épít arra vonatkozóan, hogy az EU kibocsátáscsökkentési törekvése hogyan fogja érinteni az autóipart. A projekt célja az autóipar igazságos átmenetének kezelése. A konzorcium által elvégzendő új kutatásokkal felvértezve a projekt keretében végzett tevékenységek kiindulópontot jelenthetnek az európai autóipar igazságos és éghajlatbarát átmenetének kidolgozásához és végrehajtásához. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az európaiak jövedelmi biztonságának kettős célja ebben a különleges helyzetben ütközni látszik. Az éghajlati válság komolyan vétele a belső égésű motorok fokozatos kivonását, valamint a kevésbé munkaigényes elektromos meghajtású járművek és a kevésbé motorizált egyéni mobilitás felé való elmozdulást jelenti. Olyan keretrendszer és platform kialakítását kívánjuk támogatni, amely segít az európai autóipari érdekelteknek stratégiákat kidolgozni és kommunikációt kezdeményezni arról, hogyan alakítsák át tevékenységüket, hogy igazságos módon megfeleljenek a szén-dioxid-semleges globális közlekedési ágazat követelményeinek. A projekt elsődleges célja és ezáltal tervezett hatása az, hogy az autóipari ágazati stratégiákat úgy alakítsa, hogy a társadalmi igazságosság a mérlegelt intézkedések középpontjában álljon. A közvélemény figyelmének felkeltésével, politikai javaslatok kidolgozásával és hálózatok kiépítésével a projekt célja, hogy a politikusokat arra ösztönözze, hogy szembenézzenek ezekkel a kihívásokkal. Célja, hogy befolyásolja a nemzeti és az uniós politikai diskurzusokat, támogatva az éghajlati célok megvalósítását az igazságos átmenet révén.

A PROJEKT WEBOLDALA, KUTATÁSI JELENTÉS

A Just Transition in the European Car industry bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A nemzetközi kutatás vezetője: University of Economics in Bratislava (EUBA), Szlovákia

KRTK VGI témafelelős: Éltető Andrea (KRTK Világgazdasági Intézet)

Projektidőszak: 2021 – 2022

A kutatás finanszírozója

PARTNEREK

Prague University of Economics and Business, Csehország – HONLAP

SGH Warsaw School of Economics, Lengyelország – HONLAP

University of Economics in Bratislava, Szlovákia – HONLAP

A PROJEKTRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET LETÖLTÉSE

A GVCs in Central Europe – a perspective of automotive sector after COVID-19 bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A Effects of Industry 4.0 on FDI in the Visegrád countries bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A Magyarország és Észtország szoros integrációja a globális értékláncokba bejegyzés először VGI-én jelent meg.

A Gazdasági fejlődés és intézmények a 2010-es évek kihívásai tükrében Kelet-Közép-Európában bejegyzés először VGI-én jelent meg.